Az év első hat hónapjában összesen 567 millió forint értékű tőkekihelyezést realizált a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Corvinus-csoport, amelynek deklarált célja a kis- és középvállalkozói befektetői intézményrendszer teljes átalakítása. A csoporthoz tartozó vállalkozások (Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. és Beszállítói Befektetői Zrt.) Benke Ákos vezérigazgató szerint az idén 5,8-6,0 milliárd forint értékben terveznek friss tőkét juttatni a hazai kkv-knak. A csoportstruktúrán belül a Corvinus Zrt. tőkebefektetésének célja elősegíteni a magyarországi vállalkozások határon túli beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A cégen belül három fő (Külföldi befektetési, Kárpátok-régió és Kkv-k nemzetköziesedése) tőkeprogram fut. A csoporton belül külön részt kévisel a Corvinus Rt. Kockázati tőkeprogramja, amelynek célja a magyarországi kkv-k versenyképességének növeléséhez, földrajzi terjeszkedéséhez és az innovációt szolgáló beruházásaihoz – üzleti alapon – tőkével hozzájárulni. A kockázatitőke-program már működő, komoly fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozások finanszírozását szolgálja, induló vállalkozások számára ez a befektetési mód nem áll rendelkezésre. A társaság által elfogadott üzletpolitika szerint az általa vállalt kockázatért ebben az esetben az egyéb tőkeprogramoknál magasabb hozamot vár el. Külön társaságba, a Corvinus Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt.-be (CKTA) vonta össze a Corvinus-csoport a kockázati tőkealapok kezelésével kapcsolatos feladatokat. A CKTA tavaly októberben bocsátotta ki első alapját, a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealapot (CELIN), amelynek befektetési stratégiájának középpontjában a hazai innováció eredményeinek gazdasági hasznosítása áll. Az alapot még tisztán állami pénzből – az MFB által a Corvinusnak juttatott 5 milliárd forintból – hozták létre, futamideje 15 év. A CELIN a rendelkezésére álló tőkéből 20–750 milliós befektetést hajt végre a kiszemelt társaságokban, amelyeket esetenként pénzkölcsönnel is segíthet. A CELIN klasszikus kockázatitőke-alap, vagyis olyan ötletek felkarolását vállalja, amelyek – bár gazdaságilag alátámaszthatóak – újszerűségükből fakadóan egyéb forrásra nem számíthatnak. A magasabb kockázattal szemben magasabb hozamelvárás áll. A fentiek kapcsán ilyen jellegű forrásra gazdasági múlttal nem rendelkező projekttársaságok is pályázhatnak. Az első, még tisztán állami pénzekből finanszírozott alapot követően a CKTA további két alap elindítását tervezi. A második kockázatitőke-alap még állami pénzből jönne létre – a kezdeti tervek 1,5 milliárd forintról szóltak –, ám az alap befektetési politikájában kötöttségként jelentkezik majd, hogy csak olyan vállalkozásokba fektethetne pénzt, amelyekbe a Corvinus befektetésein felül hasonló mértékű piaci tőkét is sikerül bevonni. A harmadik kockázatitőke-alapot a Corvinus úgy szeretné életre hívni, hogy abban már csak 25–33 százalék erejéig legyen Corvinus-pénz: a 3-4 milliárd forintosra tervezett kockázatitőke-alap vagyonának döntő részét így egyéb befektetők adnák össze.
