Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Fejlesztési Banknak jelenleg nincsenek pontos statisztikái arról, hogy a pénzintézet mekkora mértékben vesz részt a hazai egészségügy fejlesztésében. Cserés Ákos, a pénzintézet refinanszírozási főosztályának igazgatója mindezt azzal magyarázza, hogy a korábbi önálló programok után ma már a Sikeres Magyarország Hitelprogramon belül nem különül el szervesen az egészségügyi vállalkozások gép- és műszervásárlási vagy éppen ingatlanberuházási hiteligénye az egyéb vállalkozások hasonló hitelcéljaitól. Ráadásul mivel az „összefésült” hitelprogramon belül arra is lehetőség van, hogy a települések résztulajdonában lévő orvosi intézmények fejlesztéseihez az önkormányzati hitelprogramon belül igényeljenek fejlesztési hitelt a helyhatóságok, így ezek a kölcsönök is rejtve maradnak. Korábban, az EU-csatlakozásig a számtalan „pántlikázott” hitelprogramon belül külön alprogramként tartották nyilván az Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogramot (EFBH), amelyet a 2004. februári indulás után még az év júliusában átdolgoztak. A szabályozás értelmében a bank legfeljebb 15 milliárd forintnyi hitelt helyezhetett ki humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházások finanszírozására az egészségügyben működő kis- és középvállalkozások számára. A cégek egészségügyi berendezéseket, gépeket vásárolhattak hitel igénybevételével, illetve javíthatták rendelőik felszereltségét. A hitelcélok között szerepelt a rendelővásárlás lehetősége is, ám a praxis megvásárlását ez a hiteltermék nem támogatta. Cserés Ákos összesítése szerint az EFBH keretében összesen 3,5 milliárd forint értékben, 98 esetben nyújtottak hitelt. Ezenkívül a Sikeres Magyarország Hitelprogramon belül további 31 esetben érhető utol egyértelműen az egészségügyi jogcím. Az igényelt kölcsönök jelentős része 5–15 millió forint közötti hitelösszegről szól, a legtöbbjüket háziorvosok vették fel rendelőik korszerűsítésére, műszerekkel történő felszerelésére, vagyis a hitel valóban az egészségügyben dolgozó kkv-ket támogatja. Ugyanakkor a folyósított kölcsönösszegből egymilliárd forintot összesen 6 vállalkozás kapott meg, ami azt mutatja, hogy a hitellehetőség a jelentősebb beruházásban gondolkodó vállalkozások fantáziáját is megmozgatta. Az MFB a többi konstrukcióhoz hasonlóan az egészségügyi hiteleit is kereskedelmi bankokon keresztül folyósítja. Az eü-hiteleket összesen 13 kereskedelmi hitelintézet és több takarékszövetkezet segítségével helyezték ki a vállalkozásoknak. Az MFB hitelprogramja jól kapcsolódhat a bankok saját eü-hiteleihez – a jelenlegi szabályozás szerint a kereskedelmi bankok önállóan is megkaphatják az egészségügyi fejlesztéseket célzó hitelek egy részéhez az állami támogatásokat.
