Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jelenlegi Btk. egységesebben, átláthatóbban szabályozza a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körét, mint például tíz évvel ezelőtt, és a törvényi tényállások tilalmai egységesebbé, átláthatóbbá váltak az elmúlt évek során - fogalmazott Baranyi Róbert ügyvéd. Például a fantomcégek kiiktatására létrehozott polgári (azaz gazdasági) jogi normák 2007-ben végleg összhangba kerültek a büntetőjogi normákkal. A korábbi szabályozásnál jóval szigorúbb megítélést eredményeztek, mert ellehetetlenítették az olyan "cégmegszüntetéseket", amikor is a tulajdonosok a terhessé vált gazdasági társaságokat egyszerűen átírták, átírhatták néhány külföldi állampolgárra. Arra is volt példa, hogy a változtatásokat pusztán az uniós jogszabályok hazai jogrendbe történő iktatása is automatikusan maga után vonta, elég csupán a pénzmosás törvényi tényállására gondolni, amelyet folyamatosan az Európai Unió direktíváihoz igazítottunk.
Nagyon fontos változások történtek az elmúlt pár évben például a büntetőjogi mediációval és magával a büntetőügyvédi munka jellegével összefüggésben is. A mediáció egyik sarokpontja, hogy a kár teljes vagy részleges megtérítésével az elkövető részben vagy egészben mentesülhet a felelősség alól. A tapasztalatok szerint főként a bankok, lízingcégek, a biztosítótársaságok és nagyvállalatok ismerték fel ezen rendszer előnyeit, és kérik fel a képzett jogászokat az együttműködésre. Baranyi Róbert a közelmúlt változásai kapcsán kiemelte: megfordult a hagyományos értelemben vett védőügyvédi tevékenység, és részben felváltotta a cégeknek megbízás alapján eljáró egyfajta büntetőjogi (sértetti jogi) képviselet. Ennek lényege, hogy még a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal párhuzamosan is a mediáció keretében próbálják rendezni a "gondokat".
Kijelenthető, hogy számos gazdasági társaság mögött vagy bűnözői csoportok állnak eleve, vagy olyan megtévedt vállalkozókról van szó, akik gazdasági veszteségeiket valahogy ellensúlyozni próbálják, és így nem riadnak vissza bűncselekmények elkövetésétől sem. Ide-oda tologatják a bűncselekményekből származó hasznot, betömik az éppen aktuális lyukakat, aztán legálisan próbálják folytatni tevékenységüket. Ilyen lehet egy nagy értékű földmunkagép mint lízingtárgy illegális eladása, majd az arra való hivatkozás, hogy azt egyszerűen ellopták, kibúvót jelenthet(ne) a fizetési kötelezettségek alól.
Éppen ezt ismerték fel a bankok és lízingcégek, jelesül azt, hogy egy védőügyvéd adott esetben jobban ismeri például a lízingcégek sérelmére elkövetett bűncselekmények mögött álló bűnözői logikát, jobban tájékozódik ebben a világban, így a cégeket hamarabb a követeléseikhez juttathatja, mint a banki jogtanácsos vagy a polgárjoggal foglalkozó kolléga. Noha ez a fajta metódus még csak most van kialakulóban, a szerződések jogi véleményezése, átvilágítása ma már éppen úgy megbízás tárgya lehet, mint a lízingtárgyakat illegálisan elidegenítő elkövetővel való "egyezkedés". Megjegyzendő, a nemegyszer átláthatatlannak tűnő gazdasági jogi szabályrendszernek "köszönhetően" sok nagyvállalat, bank vezetője maga is alkalmaz consulting-tevékenységre büntetőjoggal foglalkozó ügyvédeket. Egyes esetekben ugyanis nehéz eldönteni, hol a határ, meddig nem bűncselekmény az adott cselekmény, például mikortól pénzügyi tranzakció és honnantól pénzmosás.
