Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A moratórium, azaz a fő szabályként kilencvennapos fizetési haladék (Napi, 2008. február 20.) idején az adós egyrészt reorganizációs programot készít, másrészt kidolgozza annak a megállapodásnak a tervezetét, amelynek elfogadását kéri majd a hitelezőktől. A reorganizációs program során a tapasztalatok szerint az aktív és passzív vagyont veszik számba, életbe léptetik a szigorú takarékossági intézkedéseket, kiárusítják a készletek egy részét, létszámleépítést hajtanak végre.
A reorganizációs program következő állomása az egyezségi javaslat, ez a korábbi dokumentumon alapul - vagyis mindkét dokumentum elkészítéséhez szükséges az aktív hitelezői hozzájárulás, sőt, tekintettel az adott cég helyzetére, hitelezői áldozatvállalásról is beszélhetünk. Utóbbi a mindennapok tapasztalatai szerint is jellemző, az egyezség vázát, lehetőségét éppen az adja, hogy a hitelezők a nagyobb veszteség elkerülése érdekében számos területen "támogatják" az adóst. A megállapodásnak a moratórium időtartama alatt kell megtörténnie.
A hitelezői engedmények körébe tartozhat, hogy hozzájárulnak az adósság átütemezéséhez, elengedik a kamatokat vagy akár követelésük egy részét. E körben minden cég másképp állhat hozzá a kérdésekhez; akad, amelyik türelmetlenebbül, akad, amelyik hajlamos viszonylag hosszabb időt is várni annak érdekében, hogy a követelés összegéből, amit lehet, megmentsen.
Ám van még egy fontos szempont. A hitelező a csődegyezség meghiúsulása esetén azzal a lehetőséggel is számolhat, hogy megindul a felszámolási eljárás, amelynek végére az adósnak előreláthatóan annyi vagyona sem lesz, mint az egyezségről folyó tárgyalások idején. Ráadásul a felszámolás során különböző kategóriák léteznek, és a sorban hátrébb állóknak elemi érdekük lehet minél előbb megegyezni. Az egyezséget a vagyonfelügyelő hagyja jóvá, ha nincs a helyszínen, három napja van az utólagos egyetértésre.
Noha a csődegyezség értelemszerűen nem azonos mondjuk a bíróság előtt megkötött polgári jogi egyezséggel, kötelező azon hitelezőkre nézve is, akik vagy nem járultak hozzá az egyezséghez, vagy szabályszerű értesítésük ellenére nem vettek részt annak megkötésében. Természetesen kötelező rendelkezés, hogy az egyezség nem tartalmazhat kedvezőtlenebb feltételeket azokra nézve, akik nem járultak hozzá, mint azokra, akik tevékenyen részt vettek a megállapodás tető alá hozásában. További szabály, hogy az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, és az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek.
A csődegyezség a felek közötti szerződésmódosításnak minősül. Ebből következően nincs lehetőség arra, hogy az abban foglaltak nem teljesítése esetén az egyezség alapján a hitelező közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményezzen. Fontos szabály az is, hogy a csődegyezség hatálya nem érinti az úgynevezett privilegizált követelések (bér, járulék, járadék) jogosultjait, az ő jogaikat nem korlátozza a fizetési moratórium, illetve az egyezség, nem kell elmenniük például az egyezségi tárgyalásokra sem.
