Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A statisztikák szerint Magyarországon évente nagyjából tizenkétezer esetben kérnek igazságügyi orvos szakértőktől segítséget annak eldöntéséhez, hogy ki tekinthető egy gyermek apjának. Az orvostudomány ezt a kérdést a vizsgálatok révén kétségbevonhatatlanul eldönti, ám a származásmegállapítási pereknek több olyan speciális szabálya létezik, amely eltér olyan megszokott jogelvektől, mint például az ártatlanság vélelme.
Az apasági perekben ugyanis nem érvényesül az ártatlanság vélelme, az alperes apát terheli a bizonyítási kényszer, az anya ilyenkor tanú. Lehetséges, hogy az anya életmódja miatt több alperes is szerepel az ügyben, miként az is, hogy a szülő anya nem jelöl meg apaként szóba jöhető személyt. Ilyenkor az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. (Ha esetleg inkubátorban hagyják egy kórház előtt az újszülöttet, nyomban intézkednek arról, hogy képzelt szülők kerüljenek az anyakönyvbe.) Talán az is meglepően hangzik, hogy az apaság bírósági megállapítását maga az apa, illetve a gyermek is kérheti, utóbbi esetben a gyámhivatal törvényi kényszernél fogva megbízott gondnokot, jogi képviselőt rendel ki. Ennek érthető oka, hogy a szülő - például az anya - nem képviselheti a gyermekét annak családi jogállása megállapításának ügyében.
Ha a bíróság vértulajdonsági vizsgálatot vagy a származás megállapításához szükséges élettani vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik felet kötelezheti. Ha az érdekelt nem jelenik meg a vizsgálaton vagy nem engedi magát a vizsgálatot, az okozott költségek megtérítésére kötelezik és pénzbírsággal sújthatják. Sokan nem tudják, ilyenkor az érintettet nem lehet elővezetni, ekkor a bíróság a rendelkezésére álló más adatokból dönt, és értékeli a távolmaradás jogkövetkezményeit is. Ha netán tartásdíjat állapít meg, de a tartásdíj fizetésére kötelezett személy eltűnik, vagyis eredménytelen a bírósági határozat végrehajtása, az állam megelőlegezi a gyermektartási díjat.
