Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Főszabályként külföldi magánszemély - például egy multinacionális nagyvállalat magyarországi leányvállalatának vezetője - csak az illetékes (fővárosi, megyei) közigazgatási hivatal engedélyével szerezheti meg termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát. Engedély kell továbbá a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzlet, garázs, ipari terület), illetve a beépítetlen - vagy lakóházzal, hétvégi házzal beépített - telek és a tanya vásárlásához is.
Kívülálló számára érdekesnek tűnhet a magyar jog azon rendelkezése, mely szerint bevándorolt vagy menekültként elismert személyek esetében nincs a fentiekhez hasonló kívánalom. Az első esetben bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiről beszélünk, a második esetben pedig olyan emberről, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldöztetése következtében van Magyarországon, és nem tudja - vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kívánja - hazája védelmét igénybe venni. A főszabály alól létezik még egy kivétel: abban az esetben sem kell engedély, ha a külföldi állampolgár megörököl egy magyarországi ingatlant.
A fentiek nem jelentik azt, hogy a külföldi állampolgár adásvételi szerződése érvénytelen lenne, ellenkezőleg, érvényes, csak az ingatlan helye szerinti illetékes közigazgatási hivatalok engedélye kell a megállapodás létrejöttéhez. Engedély birtokában a megkötés időpontjától áll be a joghatály, ám ha a hivatal nem adja áldását a megállapodásra, a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, a vételár pedig a kamataival együtt visszajár.
A magyar jog ráadásul ismeri a külföldi magánszemély fogalmán túl a tagállami polgár fogalmát. Tagállami állampolgár az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgára és az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy elbírálás alá eső állam állampolgára engedély nélkül - akár a belföldi polgárok - vehet termőföldnek nem minősülő ingatlant, amennyiben az ingatlan megszerzése nem minősül másodlagos lakóhely létesítésének.
Ennek a kifejezésnek az a jelentősége, hogy a jogalkotó csak azon ingatlan tulajdonjogának megszerzésére ad lehetőséget a belföldi személyekkel azonos feltételekkel, amelyben a külföldi életvitelszerűen kíván lakni, amelyben úgynevezett elsődleges lakóhelyet létesítene. Vagyis ha például Németországban van ingatlana és ez minősül elsődleges lakóhelynek, akkor a budapesti ingatlan minősül másodlagos lakóhelynek, így ismét a közigazgatási szerv vezetőjének engedélyére van szükség. (Felhívjuk a figyelmet, hogy a szabályok 2009. május elsejéig élnek, a csatlakozási tárgyalásokon a felek ötéves moratóriumban állapodtak meg, ami bő egy év múlva lejár - a szerk.)
Tagállami állampolgárok esetében mások a szabályok: amennyiben legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen tartózkodnak az országban és ezt az idegenrendészeti hivatal hatósági bizonyítványával igazolják, akkor a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezhetik meg.
Mivel egy gazdasági társaságnak székhelye, telephelye vagy fióktelepe létezik, ám lakóhelye nem, a paragrafusok szóhasználatából következik, hogy az unió vagy az EGT területén bejegyzett jogi személy, szervezet korlátozás nélkül szerezhet ingatlant, amennyiben az nem termőföld.
