Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fizetési meghagyással indult és a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a bíróság arra hívta fel a felperes figyelmét, hogy a Pp. 322. § (2) bekezdése alapján igazolja a kiegészítő illeték lerovását. Ám a felperes nem rótta le az illetéket, és fénymásolatban csatolta az utólagos elszámolással történő illetékfizetést engedélyező 8013/2005. (PK. 9) számú pénzügyminiszteri tájékoztatást.
A bíróság a következőket kifogásolta: a felperes a kirótt illeték összegét nemhogy nem fizette be, hanem a beadott, a bírósági eljárást kezdeményező iratán nem tüntette fel az utólagos elszámolás tényét, a megfizetendő illeték összegét, csak a pénzügyminiszteri tájékoztatás fénymásolatát csatolta. Mindezt egy kifejezetten erre az esetre rendszeresített gumibélyegzővel kellett volna lepecsételni, amelyen a következő szöveg olvasható: "A társaság tevékenységi körébe tartozó bármely követelés megfizetése iránt indított bírósági (nem peres és peres) eljárást terhelő bírósági eljárási illeték megfizetésére a pénzügyminiszter ... számú engedélye alapján utólagos elszámolással került sor." A laikus számára apróságnak tűnő "botlásnak" a következő lett az eredménye: az elsőfokú bíróság megszüntette a pert. (Az ügyben nagy értékekről volt szó.)
A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a 44/2004. PM-rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az a gazdasági társaság, amelyik a pénzügyminisztertől a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésére engedélyt kapott, csak az eljárást kezdeményező iraton kell hogy alkalmazza az e célra rendszeresített gumibélyegzőt. Szerinte téved a bíróság, hiszen az ominózus, eljárást kezdeményező irat maga a fizetési meghagyás volt, amelyen viszont ott volt a gumibélyegző és a szöveg. (Említettük: a fizetési meghagyásnak a kötelezett ellentmondott, így alakult át perré az eljárás, és csak ezt követte a felperes "második" beadványa.)
A felperes sikere érdekében felvázolta az ügy alapját képező jogi környezetet is. Ha egy cég rendelkezik a pénzügyminisztériumi engedéllyel az utólagos elszámolásról, akkor a következőket kell tennie: a kezdeményezett bírósági eljárásokról naprakész, sorszámmal ellátott nyilvántartást kell vezetnie, melyből megállapítható az ügy bírósági ügyszáma, a gazdálkodó szervezetnél vezetett nyilvántartási száma, az adós neve és a fizetendő illeték összege. A gazdálkodó szervezetnek a nyilvántartást minden félév végén le kell zárnia, és a félévet követő hónap 15. napjáig a nyilvántartást az illetékes illetékhivatalhoz be kell nyújtania, valamint ezzel egyidejűleg kötelező az illetéket megfizetni - érvelt a felperes, csatolva a dokumentumokat.
A Fővárosi Bíróság másodfokon elfogadta az érvelést, a permegszüntető végzést a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Kifejtette, hogy ebben az esetben valóban a fizetési meghagyás az eljárást kezdeményező irat, azon pedig szerepelt minden - gumibélyegzőstől, mindenestől -, amit a jogszabályok előírnak. Ily módon a perbeli esetben a Pp. 322. § (2) bekezdésében foglalt joghátrány, nevezetesen a per megszüntetése felperessel szemben nem alkalmazható - szólt a jogerős döntés.
