Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jogosult fizetési meghagyás kibocsátását kérte, azt a kötelezett meghatalmazottja átvette, és az elsőfokú bíróság jogerőssé nyilvánította. A kötelezett ekkor jelezte, hogy a fizetési meghagyást nem kézbesítették a részére, tehát nem volt szabályszerű, ezért kérte a jogerősítő záradék törlését, és egyben ellentmondást terjesztett elő, másodlagosan pedig kérte a végrehajtás felfüggesztését. Beadványát azzal egészítette ki, hogy mivel nem a meghatalmazottja vette át a fizetési meghagyást, kéri a postánál a vizsgálat lefolytatását.
A Magyar Posta közölte, hogy téves kézbesítés, a kézbesítés során pedig postai mulasztás történt. A bíróság elrendelte az ismételt és szabályszerű kézbesítést, ami meg is történt, ám a kötelezett jelezte, inkasszót hajtottak végre, csatolta a banki kivonatot, és kérte a visszafizetést.
A jogosult keresetlevelet nyújtott be, per kerekedett, a bíróság elrendelte az alperes részére a visszafizetést. Ám ez ellen most a felperes fellebbezett, szerinte a hibás kézbesítés tényét nem állt módjában ellenőrizni, a bíróság végzése alapján jóhiszeműen járt el, és indította el a saját számlavezetőjénél az inkasszót. Az alperes szerint szó sincs jóhiszeműségről, a felperes is elismerte, hogy még az inkasszó előtt tájékoztatta a jogerősítő záradék jogellenességéről, ezért fizesse vissza a pénzt, a használatért pedig fizessen kamatot.
A jogerős döntés az alperesnek adott igazat és kifejtette: az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen azt kellett volna vizsgálnia, hogy a fizetési meghagyás feltételei fennállnak-e.
Az ügyben viszont az történt, hogy a bíróság nem alkalmazta helyesen a törvényi rendelkezéseket. Ezek szerint ugyanis az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő, vagyis erre csak peres eljárásban kerülhet sor, márpedig az inkasszó éppen ennek köszönhetően történt meg, jogszerűtlenül.
Továbbá: a Polgári perrendtartás (Pp.) 99/A. § (8) bekezdése szerint a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok. Vagyis az inkasszó útján történt jogosulti követelés beszedése hatálytalan, azonban annak visszatérítésére csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint van mód külön peres eljárás során, vagy viszontkereset előterjesztésével, illetve a folyamatban lévő peres eljárás során történt elszámolással - tett pontot a történet végére a Fővárosi Bíróság.
