Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magát a csődeljárást csak az adós kezdeményezheti, lényegében ez az ő érdeke (hiszen a cél a gazdálkodó szervezet megszűnésének elkerülése), ugyanakkor a felszámolás elkerülése jól jöhet a hitelezőknek. A procedúra a csődkérelemmel indul, ám csak abban az esetben, ha az adós nem részesült két éven belül fizetési haladékban, moratóriumban, amely céljai szerint éppen az egyezség elérését szolgálná. Vagyis ha az adósnak egy korábbi kérelme beérkezett a bírósághoz, akkor ennek időpontjától számított két éven belül nem nyújthat be újabb kérelmet. A tapasztalatok szerint ez a rendelkezés elérte a célját, és védelmet nyújt a hitelezőknek a túl gyakori csődök ellen.
A csődeljárás során két tárgyalást tartanak; ezek nem valamely bíróság tárgyalótermében történnek, vagyis nem peres eljárásról van szó. Az első tárgyaláson azt vizsgálják, hogy van-e esély az érintett cég reorganizációjára, és a hitelezők is itt döntenek a fizetési haladék megadásáról. Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a piaci gyakorlatban. Korábban magát a csődtárgyalásokat sokszor időhúzásra használták, a valódi szándék nem terjedt ki a reorganizációra. Az új szabályok szerint - "több szem többet lát" - ez a fizetési haladék már nem automatikus, annak megadásához szükséges a hitelezők többségének egyetértése. Magának az első tárgyalásnak olyasfajta szűrő szerepe van, hogy abból a hitelezők következtetéseket tudnak levonni arra nézve, mennyire reményteli avagy reménytelen az adós helyzete. A hitelezőknek körültekintően kell eljárniuk, hiszen ha megtagadják a reorganizáció lehetőségét, egy későbbi felszámolási eljárásban könnyen rosszabbul járhatnak.
A haladék megadása tekintetében a csődtörvény precízen fogalmaz: három szigorú, számokhoz kötött feltételnek kell fennállnia. Egyrészt a lejárt hitelezői követelések jogosultjai több mint felének igennel kell szavaznia. Hasonlóképp kell szavaznia a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak, mégpedig több mint huszonöt százalékuknak. A most említett hitelezők követeléseinek pedig - és ez a harmadik feltétel - el kell érnie az összes hitelezői követelés kétharmadát. Ennek a három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia.
A csődeljárás során szükséges egy olyan személy kijelölése, aki felügyeli a törvényességet és a hitelezők érdekeit is. A korábbi szabályok szerint a vagyonfelügyelő kirendelése a hitelezők kérelme alapján történt, azonban a módosításokat követően ez változott. Ez többé nem egy lehetőség, hanem kötelező előírás, akkor is szükséges, ha köztudott, hogy a vagyonfelügyelő munkájának költségei végül is a hitelezőknek járó vagyont csökkentik. Jelenleg nincs lehetőség ilyesfajta takarékossági megfontolásokra, kötelező a vagyonfelügyelő szakértelmének "igénybevétele".
A vagyonfelügyelő egyébként hasznos tevékenységet fejt ki, hiszen ellenőrzi az adós gazdasági tevékenységét. E tekintetben igen erős jogosítványai vannak, például az adóst vele szemben gyakorlatilag nem illeti meg az üzleti titok védelme. Az adós vagyonának oltalmazása terén a vagyonfelügyelő arra is jogosult, hogy ellenőrizze az adós minden kötelezettségvállalását, szerződését. A csődegyezséggel kapcsolatban ellenőrzi, hogy a jogszabályban megkívánt arányok rendben vannak-e. Jóváhagyásának hiánya semmisséghez is vezethet, ezért érdemes minden érintettnek körültekintően eljárnia, minden vonatkozásban. Természetesen a vagyonfelügyelővel szembeni kifogásnak is helye van, ezt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell a bírósághoz benyújtani, amely vagy elutasítólag dönt, vagy kötelezi a vagyonfelügyelőt a kérelemben megjelölt intézkedés megtételére.
