Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mostani WTO-döntés megerősíti a világkereskedelmi szervezet korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint a külföldi áruk és szolgáltatások megítélésének a nemzeti "termékek" megítélése alá kell esnie, és az online-szerencsejátékot érintő amerikai korlátozások ellentétesek a világszervezet szerződéses rendszerével, sértik az egyenlő elbánás elvét. A döntés szerint tehát nem fogadható el az, hogy az Egyesült Államok a külföldi szolgáltatók elől lényegében lezárta online-szerencsejáték-piacát.
A CMS Cameron McKenna Ügyvédi iroda szakértője, Kökény Balázs szerint az ítélet az EU számára is iránymutató lehet, ugyanis jelenleg számos tagállam akadályozza jogi úton a más tagállamokban engedélyezett internetes szerencsejáték-szolgáltatók határokon átnyúló tevékenységét, szolgáltatásaik reklámozását vagy a kapcsolódó pénzmozgásokat. Az Európai Bizottság már vizsgálja, hogy a közvetve a tagállami piacokat védő jogszabályok nem sértik-e az EU lényegét jelentő gazdasági szabadságjogokat (a szolgáltatásnyújtás, illetve a letelepedés szabadsága).
A kérdés rendkívül kényes, az egységes uniós szintű jogszabályi háttér megalkotása azonban mind az iparág befektetői, mind a fogyasztók érdekében elengedhetetlen - véli Kökény Balázs. Az internetes szerencsejátékok piaca ugyanis dinamikusan nő, az iparág fejlődését nagy értékű tőzsdei bevezetések, felvásárlások, egyesülések is jelzik, a bizonytalan jogi környezet azonban távol tarthatja a befektetőket és jelentős gazdasági kárt okozhat a már működő szolgáltatóknak.
Az egységes uniós szabályozás természetesen Magyarországot is érintené, hazánkban ugyanis a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szintén korlátozza a külföldön szervezett szerencsejátékhoz kapcsolódó reklámot.
Domokos Márton, a CMS Cameron McKenna másik szakértője szerint az ésszerű, stabil piac- és fogyasztóbarát jogi szabályozás megteremtése mellett fontos az iparági szereplők által alkalmazott önszabályozás is. A "jó iparági gyakorlat" keretében az internetes szerencsejátékokat nyújtó szolgáltatóknak az alkalmazandó általános jogszabályoknak való megfelelésen túl belső szabályzatokban kellene meghatározniuk a tevékenységükkel kapcsolatos, a keretjellegű jogszabályokban nem érintett fogyasztóvédelmi (például szabályok ismerete, fizetések teljesítése, adózás, kiskorúak és szenvedélybetegek kiszűrése, adatkezelés, reklámozás) és pénzmosás-megelőzési feladatokat. Ehhez ma már a megfelelő technológia is rendelkezésre áll (például életkor-ellenőrző programok, online monitoringrendszerek, véletlen elemek tesztelése).
