Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elmúlt években hozott határozatai azon tendencia kialakulásáról tanúskodnak, miszerint a közhatalmat gyakorló, hatóságként eljáró közjegyzők, akik nem a felek megbízott képviselői, hanem azok független jogszolgáltatói, átvesznek egyes, a bíróság által is ellátható nem peres feladatokat - fejtette ki Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A hazai igazságszolgáltatás tehermentesítésének szükségességéről elég két adatot megemlíteni: a mintegy háromezer magyar bíróra jelenleg évi több mint egymillió ügy jut.
Nem véletlenül ismeri fel például egyre több hazai vállalkozás, hogy időt és pénzt takaríthat meg, amennyiben egyes események, tények rögzítése érdekében nem hosszú pereskedésbe kezd, hanem előzetes bizonyítási eljárást kér a közjegyzőktől. Ezzel a megoldással a vita sokszor már csírájában elfojtható, hiszen amennyiben adott év augusztus 5-én egy bizonyos készültségi szintet kell elérnie az épülő társasháznak, akkor a kirendelt szakértővel együtt megjelenő közjegyző közhitelesen rögzíti a kérdéses napon fennálló állapotot. Így nem kell hosszú hónapok múlva a bíróságon arról vitatkozni, hogy az ominózus augusztus 5-én milyen állapotban is volt a társasház, szerződésszerű volt-e a teljesítés vagy sem. Ráadásul ekkorra a bizonyítékok egy része már nem rögzíthető, nem szerezhető be.
Az előzetes bizonyítási eljárás révén könnyen eldönthető például az is, hogy történt-e védjegyhamisítás, a kérdéses terméket adott pillanatban árulja-e egy áruház. Egyértelműen megállapítható az is, hogy az óriásplakátok kiragasztásával megbízott cég valóban eleget tett-e feladatának, és a tekintetben sem lehet vita, hogy az adott napon, az adott internetes oldalon milyen tartalom lelhető fel (még ha azt másnapra el is távolították onnan a felelősök).
Az előzetes bizonyítási eljárás értékét támasztja alá, hogy a felek nemegyszer a közokiratban rögzített tények okán állnak el a pereskedéstől, mondván, ezt követően csak egyféleképp érhet véget a bírósági eljárás. Ha utóbb mégis a tárgyalóteremben kötnek ki a hajdani üzlettársak, a tanúsítvány akkor is (perdöntő) bizonyítékként szolgálhat, mindenesetre általa a bírák gyorsabban, egyszerűbben tudnak határozni. Az előzetes bizonyítási eljárás hatékonyságához szükséges annak megoldása is - hívta fel a figyelmet Tóth Ádám -, hogy a közjegyző gond nélkül, egy-két napon belül minden esetben peren kívül kirendelhesse a szakértőt.
Az éveken keresztül elnyúló pereskedések elkerülése mellett hasonlóan indokolt a magyar gazdaságot napjainkra már gátló, visszavető körbetartozások visszaszorítása is - e körben a közjegyzők az elektronikus fizetési meghagyások révén tudják a gazdasági élet biztonságát szolgálni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontja szerint fennállnak az alkotmányos és technikai feltételei annak, hogy a közjegyzők elektronikus fizetési meghagyásokat bocsássanak ki; az elképzelések szerint a tartozást bizonyító dokumentumokat a hitelező juttatná el az adós lakhelye szerinti közjegyzőhöz, aki öt munkanap alatt az adós asztalára "varázsolná" a felszólítást. Amennyiben az adós nem él ellentmondással, a közokirat végrehajtható, ha mégis vitatja tartozását, az eljárás perré alakul át, vagyis a bírói eljárás garanciája változatlanul megmarad.
A jelenlegi szabályozás szerint a bíróságok harminc nap alatt küldik ki a fizetési meghagyásokat - miután a hitelező befizette az ügyérték három százalékát. Összehasonlításképpen: a közjegyzői díj az ügyérték egy százaléka, nagyobb tételnél pedig a degresszív kulcsnak köszönhetően még kisebb. Az előzetes bizonyítási eljáráshoz hasonlóan - ahol a szakértő peren kívüli kirendelésének szabályai szorulnak változtatásra - a fizetési meghagyásoknál azt kell tisztázni, hogy ki dönthet az illetékmentességről, hiszen - szemben a bírósággal - a közjegyző nem rendelkezhet ilyen kedvezményről - mutatott rá a közjegyzői kamara elnöke.
