Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jogellenes sztrájk taxatív eseteit a sztrájktörvény határozza meg. Ennek megfelelően jogellenes a sztrájk, ha az alkotmányba ütköző cél érdekében tartják. Ha olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben lépnek fel, amelynek a megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik. Vagyis ha például tömeges felmondást kezdeményeznek egy adott munkáltatónál, ezen általános intézkedéssel szemben jogszerű sztrájk kezdeményezése lehetséges. Valamely munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen megszüntető munkáltatói intézkedéssel szemben egyéni jogvita kezdeményezhető, sztrájk nem.
Jogellenes a sztrájk akkor is, ha a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében tartják a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. Ebben az esetben a szakszervezet felmondhatja a kollektív szerződést, és a kollektív szerződés felmondási idejének lejártával a sztrájk megengedett. A törvény nem rendelkezik külön meghatározott típusú sztrájkokról. A figyelmeztető sztrájk fogalmát sem használja, hanem arra ad lehetőséget, hogy az egyeztető eljárás ideje alatt két órát meg nem haladó időtartamú sztrájkot lehessen tartani. Természetesen az egyeztetető tárgyalások hét napot meghaladó időtartama alatt is kezdeményezhető ilyen figyelmeztető sztrájk, illetve az egyeztetések sikertelen befejezése után is bármikor tartható rövidebb időtartamú, úgynevezett figyelmeztető sztrájk.
A figyelmeztető sztrájk megtartásánál nem előírás az előzetes egyeztetés követelménye, egyebekben az általános feltételek vonatkoznak rá. Így például nem tartható ilyen annál a munkáltatónál, amelynél a sztrájk nem megengedett, illetve ennek során is terheli a feleket az egyeztetési kötelezettség, illetve emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető.
A sztrájktörvény szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres szerveknél és a rendészeti szerveknél. Az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga.
Garanciális okokból a sztrájktörvény szabályozza azon szervezetek körét, ahol nem lehet sztrájk. Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásban rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Nincs helye sztrájknak, ha az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy elemi kár elhárítását gátolná. Ez utóbbi előírásban a nemzetközi jogban megfogalmazott általánosan ismert korlátról van szó. A tilalom szabatos, minden részletre kiterjedő meghatározása nem lehetséges, csak az adott körülmények gondos mérlegelésével állapítható meg, hogy az adott sztrájk ütközik-e valamely említett rendelkezésbe.
Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi dolgozók sztrájkja kapcsán sem mellőzhető a sürgős műtétek elvégzése, a mentőszolgálat működése.
