Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közösségi védjegyek bitorlásával kapcsolatban azt kell mondani, hogy igen kevés a magyarországi és az európai tapasztalat. Ennek az oka, hogy a védjegyjogosult cégek nagyon óvatosak, és bitorlás, jogsértés esetén első körben inkább a nemzeti védjegyek által alapított jogok alapján lépnek fel. Természetesen hivatkoznak az uniós tagállami pozícióból fakadó jogaikra is, ám ezt inkább másodlagosan említik (mintegy másodlagos kereseti kérelemként, ha úgy tetszik).
Holott azért bőven van átjáró nemzeti és közösségi védjegy között nem csupán az ilyen bitorlási esetekben is, hanem kohézió mutatkozik a közösségi védjegy megszerzésért folytatott nemes küzdelemben is, például ha az uniós hivatal elutasítja a kérelmet (mert az oltalom egy másik cég kérelme alapján érvényes, él), akkor a cégek rendszerint kevesebbel is beérik, és kérik, alakítsák át nemzeti védjeggyé.
Érdemes megfogadni, hogy a pereskedés csak az utolsó lépés legyen, sokszor már idejében megelőzhető a nagyobb baj, kellemetlenség. Például a védjegy karbantartását ugyanúgy el lehet végezni, mint például a gépkocsiápolást - igaz, azért ritkábban szükséges erre sort keríteni. Megéri továbbá időközönként védjegykutatást végeztetni, ezzel csírájában elfojthatók a jogsértő kezdeményezések. Akárcsak Magyarországon, uniós szinten is lehetőség van a hivatalos védjegyértesítő rendszeres figyelésére, itt is létezik a felszólalás jogintézménye, a cégvezetők kérhetik a jogsértés megállapítását, a további jogsértéstől történő eltiltást, és információ, tájékoztatás kérhető magától a bitorlótól is, utóbbi akkor meríti ki a bitorlás fogalmát, ha az oltalmazott védjeggyel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölést használ.
A szabályok szerint pedig a közösségi védjegybejelentés meghirdetését követően bármely természetes vagy jogi személy - vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet - írásbeli észrevételt nyújthat be az uniós hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés nem felel meg az oltalomképességi feltételnek, vagyis érdemes erre a lehetőségre is figyelni.
Ugyanakkor a közösségi védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - természetesen az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja saját nevét vagy címét; az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést; valamint a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.
Korábban volt szó róla, hogy a védjegybitorlás miatt a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla jár el. A bíróságtól ideiglenes intézkedés is kérhető, amelynek keretében a védjegyjogosultnak - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - valószínűsítenie kell, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van. Kérheti továbbá a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére. Sőt, ha a védjegyjogosult a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette, előzetes bizonyításnak is helye lehet még a per megindítása előtt. A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
Ha felmerül annak lehetősége, hogy bizonyítékokat tüntetnek el és egyébként is bármiféle késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az ideiglenes intézkedés elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Igaz, az ellenérdekű félnek is vannak jogai: ha meghallgatása nélkül történt a bírói aktus, a foganatosítást, a kármegelőzést szolgáló intézkedést utóbb ő is megtámadhatja, és annak megváltoztatását, hatályon kívül helyezését kérheti.
