Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A végrehajtási kódex alapján a befolyt összegből elsősorban a végrehajtási költségeket kell kielégíteni - mutatott rá Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezetője. Amíg ezek nem térülnek meg, addig a végrehajtandó követelések kielégítésére sem kerülhet sor. Viszonylag összetett dolog, hogy mit is értünk a költségeken, ám a jog alapján idetartozik a végrehajtó munkadíja, költségtérítése, s ha végső soron eredményes a végrehajtás, akkor a jutaléka és a végrehajtó kamarát megillető általános költségátalány. Beletartozik a végrehajtás elrendelésével felmerült költség - legyen szó a végrehajtást kérő magánszemélyről, cégről vagy az államról -, továbbá a végrehajtás foganatosítása során megelőlegezett költségek, a végrehajtási illeték.
Gond értelemszerűen akkor van, ha maradt még követelés, és a fennmaradó összeg nem fedezi az összes követelés összegét - ezt az élethelyzetet a magyar jog kielégítési sorrend felállításával oldotta meg. Vagyis ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő.
Első, második és harmadik kör a gyermektartásdíj, az egyéb tartásdíj, a munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság. Negyedik pontban - ez a törvényszövegben értelemszerűen d) pont - a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés szerepel (a polgári jogi igény kivételével). Az utolsó három csoport: adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, egyéb követelés, illetve egy viszonylag új rendelkezés, a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság szerepel.
A végrehajtási törvény arról is rendelkezik, hogy csak a kielégítési sorrend szerinti "menetrendben" előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrébb álló követelést kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni - mutatott rá Császti Ferenc. Például, létezik százforintnyi követelés, és húszszázaléknyi csupán a befolyt összeg, ilyenkor minden követelés (ám csak olyan, ami egy sorban szerepel!) a húsz százalékában fog megtérülni a követelések jogosultjai részére.
Nagyon fontos speciális szabályok léteznek a jelzáloggal biztosított követelések "előnyösebb", de legalábbis a főszabálytól eltérő kielégítésével kapcsolatban. Ennek oka - emelte ki a szakember -, hogy a jelzálogjog biztosítéki jog, és ha nem lenne előnyösebb kielégítése, akkor nem tölthetné be a jogalkotó által neki tulajdonított célját, jelesül hogy biztosítékul szolgálva segítse a jogügyletek biztonságát.
A szabályok szerint ha ingatlan értékesítéséből befolyt összegből jelzáloggal biztosított követelést kell kielégíteni, akkor az megelőzi a kielégítési sorrend hátrább álló követeléseit, vagyis csak az első három "kategória" (a gyermektartásdíj, az egyéb tartásdíj, valamint a munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság) élvez előnyt ezen hitelezői igénnyel szemben. Ingó zálogjognál viszont eltérő a helyzet, ott a megterhelt ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani, vagyis az ilyen igény mindent, még a gyerektartást is megelőzi (a nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara végzi). Előfordul, hogy több zálogjog is terheli ugyanazt az ingóságot, ingatlant. Ilyenkor a bejegyzett zálogjogok sorrendje számít, hiszen a következő hitelezőnek mérlegelési lehetősége van, látván a tulajdoni lapon a széljegy által jelzett "terhet". A tapasztalatok szerint sok gond van azzal, hogy az ingatlan valós értéke nem egyezik a felek által kötött megállapodásokban szereplő ingatlanértékekkel. Császti Ferenc szerint megoldás lehet, ha a hitelt adó semmi szín alatt nem fogadja el az adós értékbecslőjét, hanem a saját megbízása alapján eljáró értékbecslőre hagyatkozik. Kérdésünkre - nevezetesen hogy a mai világban mennyit számít az adós szemében a végrehajtó megjelenése - a szakember elmondta: az esetek túlnyomó többségében igenis van hatása annak, hogy végrehajtó próbálja az adóst az ügy rendezésére ösztönözni. Aki tud fizetni, többnyire megpróbál valami egyezséget kötni.
