BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Különleges eljárások a közösségi védjegyperek

A közösségi védjegy az Európai Unió huszonöt tagállamára kiterjedően egységes oltalmat biztosít. A jogérvényesítésnek, a közösségi védjegypereknek azonban esetenként az általánostól igen eltérő szabályai lehetnek. Sorozatunkban ezeket ismertetjük.

2007. november 13. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Közösségi védjegybejelentés több mint tizenegy éve, 1996 tavaszától tehető az unió spanyolországi székhelyű (Alicante) központi iparjogvédelmi hivatalánál. A közösség egész területére kiterjedő védjegyoltalom megszerzését a 40/94/EK-rendelet tette lehetővé. A rendelet értelmében a bejelentő egy eljárás keretében védjegyoltalmat szerezhet a megjelölésre, amely egységesen kiterjed a közösség tagállamai, azaz az egységes belső piac területére. (Védjegy lehet bármely grafikailag ábrázolható megjelölés - beleértve a személyneveket, ábrákat, betűket, számokat, a termék formáját vagy kiszerelését -, amennyiben a megjelölés alkalmas arra, hogy valamely cég termékét vagy szolgáltatását más cégek áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse.)
Sorozatunkban most a vitás esetekkel, a közösségi védjegyperekkel foglalkozunk. Mivel főszabályként az unió tagállamainak bíróságai a közösségi védjegyrendeletet alkalmazzák, a nemzeti jog csupán azon kérdésekben alkalmazható, amelyekről e rendelet nem rendelkezik. Magyarországon ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közösségi védjegyrendelet eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandó a hazai védjegytörvény, valamint értelemszerűen maga a polgári perrendtartási kódex. (Itthon közösségi védjegybíróságként első fokon a Fővárosi Bíróság, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el.)
A pert elsősorban az alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam megfelelő bírósága előtt kell megindítani, ennek hiányában az alperes telephelye szerinti tagállamban. Ha az alperes lakóhelye, székhelye nem tagállamban van, telephellyel pedig nem rendelkezik, az eljárást a felperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani vagy - ha a felperes sem tud megfelelni e kritériumoknak - a felperes telephelye szerinti tagállamban. Felvetődik a kérdés: mi a teendő, ha ezek alapján sem lehet dönteni a perindítás helyéről. Ilyenkor az uniós központi hivatalnál lehet keresetet indítani - igaz, a felek ettől eltérően megállapodhatnak egy másik közösségi védjegybíróság joghatóságában.
A közösségi védjegybíróság az eljárás során ideiglenes, illetve biztosítási intézkedéseket is hozhat, amelyek bármelyik tagállam területén alkalmazhatók. Ilyen eset lehet az, ha eltiltja az alperest a közösségi védjegy bitorlásával vagy annak kísérletével összefüggő cselekmények folytatásától és ezen intézkedések végrehajtásáról is gondoskodik.

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet