Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása iránti kérelemnek létezik időbeli korlátja: az örökhagyó halálát követően egy évig lehet előterjeszteni, illetve - ha hagyatéki eljárás indult - a hagyatéki tárgyalás befejezéséig. Ha ezt a határidőt nem tartják be, a jog elévül.
Nagyon érdekes szabály - emelte ki Bakonyi Elvira közjegyző -, hogy amennyiben a túlélő házastárs megindítja az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása iránti eljárást, előterjeszti a közjegyzőnél ez irányú kérelmét, ám tegyük fel, a végleges döntés meghozatala előtt meghal, akkor szintén elévül ez a jog. Vagyis a haszonélvezet megváltása iránti jog nem örökölhető, mert a magyar jog abból indul ki: ha az illető életében megkapta volna, akkor tulajdont szerezne, és az örökölhető lenne. Ám ha életében nem fejeződött be az eljárás, akkor a túlélő házastárs örökösei nem örökölhetnek semmit, nincs tulajdon.
Gyakran előfordul az is - mégpedig többnyire akkor, ha az örökhagyónak több házassága volt -, hogy több leszármazottja is van, és nem mindenki kéri a haszonélvezeti jog megváltását. Például: a korábbi házasságból származó gyermeknek egyáltalán nem áll érdekében, hogy az örökhagyó újabb házastársa - aki gyakran fiatal, gyakorlatilag a leszármazóval egykorú - még hosszú évekig "haszonélvezze" azt a hagyatékot, ami az örökhagyó után maradt. Ilyenkor a korábbi házasságból származó gyermeke kéri a haszonélvezeti jog megváltását, a későbbi házasságból származó, az örökhagyó és túlélő házastársa közös gyermeke meg nem kéri.
A jog a következőképpen rendezi a helyzetet. Amely gyermek nem kéri - vagyis a második házasságból született -, a törvényes öröklés rendje szerint özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten megörökli a fél hagyaték tulajdonjogát. Az első házasságból született gyermek esetében - aki kéri a jog megváltását - a hagyaték rá jutó felének egyharmadát a túlélő házastárs megkapja, özvegyi haszonélvezeti jog megváltása címén, a kétharmadát pedig haszonélvezettől mentesen örökli a haszonélvezeti jog megváltását kérő gyermek (mint tudjuk, az özvegy egy gyermekrészre jogosult, így jönnek ki az arányok).
Érdekes eset, amikor az örökhagyónak nincs gyermeke, leszármazója és ági hagyaték marad utána. A törvény szerint ilyenkor a haszonélvezeti jog megváltásának mértéke az ági hagyaték egyharmada. Vagyis függetlenül attól, hogy az örökhagyó halálának a pillanatában hány ági örökös volt, a túlélő házastársat mindig egyharmad rész illeti meg özvegyi haszonélvezeti jog megváltása címén. A közjegyzőnek az a dolga, hogy az ügyfeleket minden tekintetben részletesen tájékoztassa az örökléssel kapcsolatosan érvényesíthető jogaikról megalapozott örökösi nyilatkozatuk megtételéhez - mutatott rá Bakonyi Elvira -, s már a hagyatéki tárgyalásra szóló idéző végzésében szerepeljen, hogy kérhetik az özvegyi haszonélvezeti jog megváltását. Persze ezt a tárgyalásokon is el kell mondani részletesen, mert a tapasztalat szerint az ügyfelek vagy nem olvassák el, vagy nem értik meg, illetve nem gondolják, hogy mindez az ő esetükben is érvényes.
Nem csak olyan eset van, hogy a túlélő házastárs lakik az ingatlanban, és a gyerekek természetesen "benne hagyják": előfordulhat, hogy nyaraló, megtakarítás, betét, értékpapír szerepel a hagyatékban. Ebben a helyzetben a haszonélvezeti jog senkinek sem kedvező. Például betétkönyvnél, megtakarításnál ez a jog nem más, mint a haszonélvezőt megillető kamatszedés joga, de a házastársnak csak kamat jut, a gyerekek pedig nem jutnak hozzá a pénzhez a haszonélvezeti jog megszűnéséig. A megváltással ez a helyzet feloldható, és megéri a házastársnak is, hiszen nem az apránként befolyó kamatokra, hanem nagyobb összegre számíthat. Amikor tehát megtakarítás vagy például gépkocsi található a hagyatékban, nem véletlen a gyakori megváltás iránti kérelem, és ez is az életszerű. Összességében a haszonélvezeti jog megváltása tehát gazdaságélénkítő lehetőség is, hiszen mindenki hozzájut ahhoz, amivel már tud rendelkezni.
