Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A sorozat első része (Napi, 2007. szeptember 26.) azt a fontos rendelkezést vizsgálta, hogy a jogsértőnek vélt társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetindítás joga nem illeti meg azt a személyt, aki a kérdéses határozat meghozatalára szavazott - természetesen, ha tévedett, ha megtévesztették, fenyegették, és ezt bizonyítani is tudja, akkor ez a joga nem vész el.
A gyakorlatban az okozza a nehézséget, hogy olykor nem is egyértelmű, mely társasági határozat ellen benyújtható a keresetlevél. A gazdasági társaság legfőbb szerve a gt. alapján ugyan fehéren feketén megállapítható - vagyis bt., kkt., kft. esetében a taggyűlés, rt. esetében a közgyűlés -, ám a jogszabály nem a legfőbb szervről beszél, hanem általában a társaság szerveiről is. Ezért minden esetben meg kell vizsgálni a létesítő okiratot, azt össze kell vetni a gt.-vel, és ennek alapján állapítható meg pontosan a kialakult helyzet.
A legfőbb szerv hatásköreinek egy része ugyanis átruházható, és ennek alapján a létesítő okirat is rendelkezhet úgy, hogy az átruházott kérdésekben más szerv dönt a hierarchia csúcsán lévő legfőbb szerv helyett. A jogászok véleménye az utóbbi években nemegyszer megoszlott abban a tekintetben, hogy például a cég ügyvezetőjének egyszemélyi döntése a társaság szerve döntésének tekinthető-e, ám az utóbbi években inkább az a vélemény alakult ki, hogy ez is ugyanúgy megtámadható, mint például a taggyűlési határozat.
A sorozat első részében említettük, hogy a gt. úgynevezett szubjektív és objektív határidőt is megszab a keresetlevél benyújtására. Az első kategória a határozat meghozatalától számított harminc nap, amelyet a jogsértőnek vélt társasági határozatról való tudomásszerzéstől számítanak. Ennek elmulasztása még nem jelenti automatikusan a keresetlevél benyújtása lehetőségének elvesztegethetőségét, ilyenkor igazolási kérelem segíthet, és a határozatot sérelmező még nyer hatvan napot. Az objektív határidő ugyanis a határozat megszületésétől számított kilencven nap, amennyiben ez is eltelik, az ominózus határozat még abban az esetben sem támadható, amennyiben azt a perlésre jogosulttal nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.
Ám még egy személy számára a kilencvennapos határidő elteltével van mód a keresetlevél benyújtására - igaz, ez már nem gt. alapján, hanem a csődtörvény paragrafusaira alapozva -, és ez nem más, mint a felszámoló, aki a tudomásszerzéstől számított kilencven napon belül, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított száznyolcvan napon belül megtámadhatja az adós cégek bizonyos határozatait. Ami az utóbbi határozatokat illeti, a pontos részletek ismertetésére terjedelmi okok miatt nincs lehetőségünk, ám összességében a felszámolónak ezeknél azt kell hitelt érdemlően valószínűsítenie, hogy az érintett cég cseppet sem jogkövető módon járt el, szándékai a hitelező(k) megtévesztésére, kijátszására irányultak.
A gt. szövege szerint a bíróság hatályon kívül helyezi a jogsértő határozatot, és ennek a megfogalmazásnak is van "üzenete", miszerint az igazságszolgáltató fórumnak magának a határozat megváltoztatására nincs lehetősége, csakis a hatályon kívül helyezésre. További szabály, hogy amennyiben a legkisebb részében is jogsértőnek ítélik a határozatot, mindez az egész döntés hatályon kívül helyezését vonja maga után.
