Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy héttel ezelőtt azon jogi helyzetet vizsgáltuk meg, amikor a cégvezetőt a bűnüldöző hatóság gyanúsítottként akarja kihallgatni, ám éppen nincs kéznél az ügyvédje (Napi Gazdaság, 2007. szeptember 19.). Most azt elemezzük, hogy milyen jogi környezetben találja magát az a cégvezető, akit csupán tanúként akarnak kihallgatni, ám van egy olyan sejtése: ennél rosszabb helyzetbe is kerülhet.
Baranyi Róbert ügyvéd a következőkre mutatott rá: gyakori eset, hogy a rendőrség valójában nem tanúként, hanem gyanúsítottként akarja a terheltet kihallgatni, ám mégis tanúkihallgatásról küld idézést. E mögött egy, a laikusok számára kevésbé ismert, specifikus nyomozástaktikai lépés áll. A gyanúsítottat ugyanis megilleti a vallomás megtagadásának a joga, míg a tanút - a büntetőeljárási kódex (Be.) vonatkozó szakasza szerint - úgynevezett igazmondási kötelezettség terheli, így mindenféleképpen nyilatkoznia kell.
Természetesen a hatóság a cégvezető figyelmét kihallgatása előtt felhívja, hogy a tanúvallomást megtagadhatja akkor, amennyiben önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ám mindez a gyakorlatban összecsúszik, és mivel a tanú egyébként is ideges, feszült, olyan kérdésre is válaszol, amire kétségtelenül nem kellene. Ha pedig a tanúkihallgatás után közvetlenül meg is gyanúsítják, a rendőrségnek tulajdonképpen már mindegy, tesz-e vallomást vagy sem, hisz tartalmilag mindenre válaszolt, még ha bűnösségét nem is ismerte el.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha valakivel szemben már van konkrét adat, miszerint bűncselekményt követett el, miképp hallgatható ki tanúként. Hiszen a hatóságnak kötelessége, hogy azonnal meggyanúsítsa. Ebben van némi igazság, ám a Be. 6. §. (1) bekezdése értelmében az eljárás csak akkor indítható meg - emellett a terhelt csak akkor gyanúsítható meg -, ha a törvényben megállapított feltételek, így elsősorban a megalapozott gyanú fennáll - mutatott rá Baranyi Róbert. Ami az utóbbi fogalmat illeti, a gyanú megalapozottsága nem is köthető taxatív felsoroláshoz, a megalapozott volta tulajdonképpen a vizsgálatot végző rendőr szubjektív értékítéletére van bízva.
Az ügyvéd kifejtette: a 2003 előtt hatályos eljárási törvény az akkor még alapos gyanúnak titulált jogintézményt úgy értelmezte, miszerint a hatóságnak csupán azt kell vizsgálni a gyanú közlésekor, hogy történt-e bűncselekmény és annak valószínűsíthetően elkövetője-e a gyanúsított. A hangsúly a valószínűsítés kategóriáján van, hiszen ez nem feltétlenül jelentette azt, hogy valakivel szemben konkrét bizonyíték is kell, csupán azt, hogy ha vele szemben van egy valószínűsíthető adat, miszerint elkövette a bűncselekményt - mert például a telefonhívás-listája (és a cellainformáció) alapján megállapítható, jelen volt az elkövetés helyszínén -, meg is kell/lehet gyanúsítani.
Megtörtént, hogy egy cégvezető telefonját más használta és tartózkodott ily módon a tetthelyen, ám az akkori jogértelmezés lehetőséget teremtett arra, hogy olyan személyt is eljárás alá vonjanak, akit különben nem feltétlenül kellett volna. Bár az eljárás során később tisztázták, hogy a gyanúsítottnak nem volt semmi köze az adott cselekményhez, hetekig, hónapokig, súlyosabb esetekben akár évekig is eljárás hatálya alatt állhatott. Az ilyen visszás helyzetek elkerülése érdekében az új eljárásjog már a "megalapozott" jelzővel illeti a gyanúsítás fogalmát, így jól védhető a rendőrség azon álláspontja, miszerint tanúként bárki nyilatkoztatható.
Abban az esetben tehát, ha a tanú alappal tarthat attól, hogy ekkénti minőségében történő vallomása után azonnal vagy egyébként is terheltként kihallgathatják, legjobb, ha semmit nem mond el az üggyel kapcsolatban.
Ilyen esetben persze a rendőrség egyfajta beismerésnek veszi azt, ha valaki semmilyen minőségben nem nyilatkozik, mivel az egyértelműen abba az irányba mutat, hogy elkövette a bűncselekményt. Ez azonban mégsem olyan rossz helyzet, mint gondolnánk, hiszen tényszerűen a rendőrség még mindig nem tudhat mindent, ez pedig adott esetben - bizonyítottság hiányában - akár az eljárás megszüntetéséhez vagy akár felmentéshez is vezethet.
