Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Gyakran megtörténik, hogy a rendőrség hajnalban tart házkutatást, amikor bizony kicsi az esély arra, hogy az egyébként megbízható ügyvédünk felveszi a telefont. Természetesen valamivel jobb a helyzet napközben, ám lehet, hogy jogi képviselőnk éppen többórás, maratoni tárgyalást folytat, és hosszú időn keresztül nem elérhető, miközben ügyfelének talán soha nagyobb szüksége nem volt rá. Ebben az esetben a gyanúsított többnyire vár, sőt, önkéntelenül is magyarázkodni kezd, a rendőrök pedig megjegyeznek minden mondatot - fejtette ki Baranyi Róbert, büntetőügyvéd.
Számos példa akad arra is, hogy látszólag segítő szándékkal kérdezgetnek a bűnüldöző szervek szakemberei ezt-azt, az esetek döntő többségében a leendő gyanúsítottak válaszolgatnak is, hiszen a beszélgetés nem tűnik számukra túl hivatalosnak, és kitérnek egyes, nem túl lényegesnek tűnő részletekre is. Mindeközben a mellékesnek hitt körülmények nagyon is lényegesek lehetnek, és sok terhelt csak később érti meg, hogy bár semmilyen bűncselekményt nem ismert el tételesen, mégis segítette a rendőrök munkáját "fecsegésével".
- Természetesen nem a jogkerülő gazdasági társaságok vezetőinek akarok keresetlen jó tanácsokat adni - hangsúlyozta Baranyi Róbert -, hanem tisztázni szeretném azon cégvezetők jogait, akikkel szemben egy egész állami, bűnüldözői apparátus áll szemben (ráadásul a zavarosban halászó cégek vezetői nagyon is jól tudják, hogy adott esetben mit kell tenniük). Az esetleg önhibáján kívül a rendőrség látókörébe került cégvezetőnek azonban nem árt tudnia: minden gyanúsítottat megillet azon jog, hogy egyáltalán ne tegyen vallomást vagy megtagadja a vallomástételt. A büntetőeljárási törvény egyértelmű, a terheltet az eljárás minden szakaszában figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, továbbá figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható ellene. A figyelmeztetést és a gyanúsított válaszát szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A gyanúsított jogosult a vallomást megtagadni, ám egyes bizonyítási cselekményeknél közreműködésre - ilyen például a szakértői vizsgálat - kötelezhető. A gyanúsított beismerő vallomása a büntetéskiszabás során - elvileg - nyomatékos enyhítő körülmény, hallgatása vagy a válasz megtagadása azonban nem súlyosító körülmény, illetve az együttműködés ilyen módon történő megtagadása semmilyen joghátránnyal nem járhat.
El kell azonban oszlatni egy tévhitet - mutatott rá Baranyi Róbert. A beismerés pusztán önmagában - szemben a közhiedelemmel - nem feltétlenül nyomatékosan enyhítő körülmény, utóbbiról csak akkor beszélhetünk, ha tényfeltáró, vagyis a gyanúsított olyan adatokat is közöl, amelyeket a hatóság egyáltalán nem ismer.
Visszatérve alapkérdésünkhöz, az eljárás alá vont cégvezetőnek elemi érdeke, hogy megvárja a (büntető)jogi szakértelemmel rendelkező jogi képviselőjét. A törvény szerint a védő jelen lehet az általa, illetve a gyanúsított által indítványozott tanúkihallgatáson is, sőt, a gyanúsítotthoz és a tanúhoz is egyaránt kérdést intézhet. Ha a kirendelt vagy meghatalmazott védő nem jelenik meg, ez nem akadálya a kihallgatásnak, amennyiben az értesítés szabályszerűen megtörtént.
Mindennek megfelelően érdemes kiböjtölni azt az időt, míg ügyvédünk befejezi tárgyalását vagy netán megitta reggeli kávéját és végre bekapcsolja mobilját. Az adatok értékével, az adatrögzítés fontosságával ugyanis számos cégvezető egyáltalán nincs tisztában. Tegyük fel, a kihallgatás során a harmadik-negyedik, látszólag közömbösen feltett kérdésre azt válaszolja, telefonját csak ő használta az elmúlt fél évben - tehát az elkövetés időpontjában is -, és ezzel mindjárt lőtt egy öngólt. Ez bizonyíték lehet ellene akkor is, ha nem hallgatták le beszélgetését, hiszen a bíróság úgy láthatja, hogy a gyanúsított legalábbis érintett az ügyben - miközben a valóság esetleg teljesen más.
