Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fő szabály szerint az adós tulajdonában levő ingatlant annak jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. Tehát a végrehajtás - elvileg - az adós egész ingatlanára vagy annak megfelelő tulajdoni részére kiterjed, és nem számít, hogy termőföldről, szőlőről, esetleg erdőről, netán építési telekről beszélünk.
Nem számít az adós jogi "minősége" sem, legyen szó cégről, természetes személyről vagy akár önkormányzatról, állami ingatlanról, ismételten hangsúlyozva: elvileg nem számít. Mert megtörténhet, hogy a telekkönyvbe még nincs bejegyezve az adós tulajdonjoga, például még csupán benyújtották a kérelmet - ilyenkor az a regula, hogy a végrehajtás tilos. Láthatjuk, a végrehajtás jogtechnikai alfája/ómegája ebben az esetben a telekkönyv.
A következő fontos eltérés: ha az állami tulajdonban álló ingatlant kezelőjének tartozása fejében vonták végrehajtás alá, a végrehajtási kódexnek a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni. Vagyis pontosan meg kell határozni a kincstári vagyon körét, illetve az állami vállalkozói vagyon tárgyait, mert ez határozza meg az eljárás további menetét, és azt, hogy pontosan milyen vagyontárgyakat nem lehet az adós vagyonához tartozóként kezelni, s mely értékek mentesek a végrehajtás alól.
Egészen pontosan a csődtörvény a mérvadó, amelynek alapján "mentes" ingatlanok - a teljesség igénye nélkül - a természetvédelmi oltalom alatt álló földterület, a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, a kárpótlás céljára elkülönített termőföldek… E körben fontos kikötés továbbá, hogy ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlanra az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.
Gyakori a bizonytalanság amiatt is, hogy mi minősül az ingatlannal összefüggésben alkotórésznek, tartozéknak. Erre nézve a Polgári törvénykönyv ad útmutatást, miszerint a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
Érdekes egyébként azon helyzet, amikor a telken egy önálló ingatlanként nyilvántartott épület, például egy kőház található, ezen objektum ilyenkor osztja a telek sorsát, és végrehajtás vezethető rá. Ám ha a telken mondjuk egy lángossütő van - ami ideiglenes felépítmény -, akkor már az ingóvégrehajtás szabályait kell alkalmazni.
A végrehajtás során ugyanakkor akadnak olyan, harmadik személyt megillető vagy az ingatlant terhelő jogok, amelyek élnek, érvényesek, ám magát a végrehajtási procedúrát nem akadályozzák, ilyen például a haszonélvezeti, a földhasználati, a szolgalmi, elővásárlási vagy jelzálogjog. Ugyanakkor - bár a végrehajtást nem akadályozzák - egyes jogok fennmaradását a magyar polgári jog kívánatosnak tartja (lásd a felsorolást).
