Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítésére irányuló eljárások Magyarországon a rendszerváltás után kerültek a figyelem középpontjába.
E figyelem alapvetően három okra vezethető vissza. Egyrészt a rendszerváltás után feltűnően emelkedett az ilyen peres eljárások száma. Ennek a jelenségnek az okai nyilván nagyon összetettek, és nem választhatók el a társadalomban, a gazdaságban, az egészségpolitikában és az igazságszolgáltatás rendszerében végbement változásoktól sem. Másrészt a kért és megítélt kártérítési összegek fokozatosan növekedtek, és az ezredfordulóra már néhány esetben kiugróan nagy összegű kártérítést is megítéltek a bíróságok. Végül harmadik okként utalni kell a jogszabályi háttér, illetve a bírói gyakorlat jelentős változására is. Egyébként ez a változás a nyugat-európai joggyakorlatban is végbement, csak évtizedekkel korábban, mint nálunk. (Érdekes, hogy ez a fordulat például Angliában Magyarországgal egy időben zajlott le - ezt nyilván kevesen gondolták volna.)
Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége körében kiemelt figyelmet érdemel a beteg beleegyezése megszerzésének elmulasztásával kapcsolatos polgári jogi felelősség kérdése. Az erre alapított kártérítési keresetek aránya az összes egészségügyi kártérítési eljáráson belül Európában és az Egyesült Államokban is igen jelentős, és Magyarországon is növekvő tendenciát mutat. Itt - szemben a kezelés során elkövetett mulasztásokra alapított keresetekkel - az orvos a diagnózis felállítása vagy magának a beavatkozásnak a során az elvárható gondosságot és körültekintést tanúsította. A károsult azonban arra hivatkozik, hogy a beleegyezés megadása előtt nem tájékoztatták megfelelően, különben nem járult volna hozzá.
A kiadvány gazdag áttekintést nyújt a hazai egészségügyi kártérítési eljárások irodalmáról és gyakorlatáról, és a magyar bírói eljárásokat egyrészt a publikált ítéletek, másrészt a nagyszámú, összegyűjtött bírósági határozat feldolgozása alapján ismerteti.
Megvizsgálja továbbá, hogy az egészségügyi kártérítési eljárások száma, a követelt és megítélt kártérítések összege hogyan változott, milyen tendenciák figyelhetők meg ezen a téren, és milyen mértékben terheli a kártérítések fedezetének biztosítása az egészségügyi kasszát. A teljes kép kedvéért pedig azt is megvizsgálja, hogy az egészségügyi ellátás során ténylegesen kárt szenvedettek milyen arányban érvényesítik kártérítési igényüket az egészségügyi szolgáltatóval szemben, és mekkora lehet azoknak a károkozásoknak az aránya, amelyek kompenzáció nélkül maradtak.
