Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felperes több fővárosi ingatlan birtokba adását kérte arra hivatkozva, hogy tulajdonjogát az opciós szerződésen alapuló vételi jog gyakorlásával szerezte. Az alperes a per tárgyalásának felfüggesztését kérte, tekintettel arra, hogy a vételi jogot engedő szerződés semmisségének megállapítása iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság is így ítélte meg, szerinte előbb döntsék el, hogy semmis vagy sem a szerződés, ezért a tárgyalást felfüggesztette.
A felperes fellebbezett, szerinte az ingatlan-nyilvántartásban ő szerepel tulajdonosként, míg az alperes az ingatlanok jogalap nélküli birtokosa. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) rendelkezései szerint a felperes tulajdonosi minősége és ezáltal az ingatlanok birtoklásához való joga az ellenkező bizonyításáig nem vonható kétségbe, sikeres ellenbizonyításhoz pedig a tárgyban hozott jogerős döntés szükséges. Az Inytv. vélelme szerint a tulajdonosnak tekintendő felperest tehát megilletik a Ptk.-ban a tulajdonos részére biztosított jogok.
Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Azt nem vitatta, hogy a felperes az ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa, azonban azt állította, hogy ehhez az alperes megtévesztésével, ellenérték fizetése nélkül, csalárd módon jutott. Véleménye szerint a felperes tulajdonjogának megszerzése vétel jogcímén aggályos, mert a vételi jogot engedő szerződések érvénytelenek, az ennek megállapítására irányuló per már folyamatban van.
A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találta. Kiemelte: a Pp. 152. § (2) bekezdése szerint a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per már folyamatban van. Az Inytv. 5. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a bejegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az Inytv. 5. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.
A felperes a perben tulajdonilap-másolatokkal igazolta, hogy a perbeli ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, továbbá a Fővárosi Földhivatal határozatával igazolta, hogy a jelen per alperese által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasították. Ilyen körülmények között a perbeli igény a rendelkezésre álló adatok alapján, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szem előtt tartásával eldönthető, és nem képezi az eldöntés előkérdését az alperes által indított per kimenetele. Amennyiben az alperes által indított perben az alperes keresetének helyt adó döntés születne, az olyan új helyzetet teremt, amelynek következményét, vagyis a vételi jogot engedő szerződés esetleges érvénytelensége megállapításának következményeit utóbb kell levonni - mutatott rá a Fővárosi Bíróság.
A vételi jogot engedő szerződés érvénytelenségének megállapítását célzó, külföldi székhelyű alpereseket is érintő, bonyolult tényállású és várhatóan hosszú lefolyású per alperes általi megindítása önmagában nem szolgálhat alapul az egyébként az ingatlan-nyilvántartási adatokból kiindulva elbírálható per felfüggesztéséhez, amely felfüggesztés egyébként is csak mérlegelendő lehetőség - érvelt a Fővárosi Bíróság, amely ezért az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a tárgyalás folytatására utasította a fórumot.
