Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mediátor - aki lehet erre képesítéssel rendelkező pártfogó felügyelő, de a közvetítő tevékenység végzésére bejelentkezett ügyvéd is - az érintett felekkel külön-külön veszi fel a kapcsolatot. Minden lényeges információról tájékoztatja őket, ha kell, személyesen is találkozik velük. Baranyi Róbert védőügyvéd rámutatott, hogy mediációra csak a felek önkéntes részvételével kerülhet sor, és kizárólag akkor, ha a gyanúsított beismerte, amit tett.
A mediátor mindig az adott esetet vizsgálva dönt arról, hogy a felek "egybehívásának" van-e értelme. A sértettnek és az elkövetőnek ezen az ülésen lehetőségük lesz arra, hogy tisztázzák a történteket. Az elkövető bocsánatot kérhet, megállapodhatnak a jóvátétel összegében, és ha ilyen megállapodás valóban születik, azt ott írásba foglalják, aláírják, "lepecsételik" és megküldik az ügyben eljáró ügyésznek vagy bírónak.
A megállapodásban foglaltak nem titkosak, ám az összes körülmény, az, hogy mi hangzott el, amíg tető alá hozták a "békeszerződést", már igen. A titoktartási kötelezettség az eljárás befejeződése után is él. A mediátor szerepe nem fejeződik be a megállapodás elkészítésével, ellenőriznie is kell az abban foglaltak teljesítését, és minderről be is számol az ügyésznek, bírónak. A megállapodás sikeres teljesítése esetén a büntetőeljárást megszüntetik vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat. Ha nincs megállapodás vagy azt a felek nem teljesítik, a büntetőeljárás folytatódik, ám a közvetítői eljárás során tett nyilatkozatokat bizonyítékként nem lehet felhasználni, a titoktartási kötelezettség változatlanul
