Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre. Természetesen az általános szabályok ekkor is élnek, miszerint a jogosult – a lakás-előtakarékossági számla kivételével – bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával kell hogy rendelkezzen, és fenn kell állniuk a végrehajtás általános feltételeinek is. Ezek a következőek: a végrehajtható okiratot csak akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat marasztalást tartalmaz, a határozat jogerős vagy előzetesen végrehajtható, s a benne foglalt teljesítési határidő lejárt.
A jogosultnak arról is nyilatkoznia kell – egészen pontosan a behajtást végző pénzügyi intézménynek –, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést.
A Vht. 11. paragrafusa meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a végrehajtást kérőnek az elrendelés érdekében közölnie kell. Minimálisan közölni kell az adós nevét, születési idejét vagy anyja nevét, és a körülményektől függően lakóhelye, munkahelye, székhelye paramétereit, illetve a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak közül egyet. Ha az adós neve gyakori, az azonosításhoz egyéb adatok közlése is szükséges lehet, célszerűbb egyébként minél több információt közölni.
A korábbi években többször is gondot jelentettek a pontatlan adatok, ezért a jogalkotó szigorított annak érdekében, hogy az adós azonosíthatósága ne akkor merüljön fel, amikor a végrehajtó már dolgozik, hiszen ez rengeteg bonyodalmat és bosszúságot okoz. Az adatok pótlása tehát az eljárás folytatásához szükséges, ezt minden esetben jelzik a hatóságok. (Ingatlan esetében kicsit másképp alakul a szabályozás, a végrehajtó akkor is foganatosíthatja az eljárást, ha a végrehajtást kérő egyáltalán nem adott az ingatlanra vonatkozó tájékoztató adatot, ugyanakkor az ingatlanról – egy kis kutatás révén – maga a végrehajtó mégis tudomást szerzett. Ám áll a főszabály: a végrehajtást kérőnek kell figyelemmel kísérnie követelése behajtását, és elsősorban neki kell gondoskodnia a végrehajtó felé irányuló pontos adatszolgáltatásról.
Végrehajtási kérelem előterjesztéséhez a Vht. nyomtatvány használatát írja elő, ennek eredeti példánya a bíróságnál marad, amely a kiadványokból egyet kézbesít a végrehajtást kérőnek, a többit a végrehajtóhoz juttatja el, aki egy példányt helyez el a dossziéba, egyet küld az adósnak, és még egyet a kamarához a bírósági regisztráció céljából. Egyébként a végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást kérő és adós kapjon egyet-egyet.
A tapasztalatok azt mutatták a korábbi években, hogy a végrehajtási eljárás a hiányosan kitöltött végrehajtási lap miatt számos esetben nem vezetett eredményre. Ezért az új szabályok szerint a végrehajtási kérelem akár az illetékes végrehajtónál is előterjeszthető, akit ezért díjazás illet meg.
Érdemes megemlíteni a tartásdíjat, ugyanis a tartásdíj, a szüléssel járó költség és a tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, hat hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Az adós rosszhiszeműségének megállapításához a bírói gyakorlat szerint az, hogy nem fizet vagy kevesebbet fizet, önmagában nem elegendő, szükséges még az is, hogy az adós például a lakóhelye megváltozását a hatóságnak ne jelentse be vagy bizonyos körülmények tekintetében a jogosultat tudatosan tévessze meg.
