A jogászok munkáját mindig segítették a különböző döntvénytárak, elég a Bírósági Határozatok (BH) népszerű lapra gondolnunk. A BH-t az ügyvédek előszeretettel idézik a tárgyalásokon, a bírósági döntések pedig gyakran hivatkoznak rájuk. Az eddigi kiadványok jellemzője, hogy a döntvényeket magas beosztású bírák válogatták. Utóbbi szerkesztési módot fordította meg az a közelmúltban indult honlap, amely a „másik oldalnak” biztosítja a publikálás lehetőségét: az ügyvédek, jogtanácsosok, más gyakorló jogászok által beküldött bírósági határozatokat tartalmazza. A kereskedelmi határozatok kritikai szemléje nevű oldalon a látogatók tág értelemben vett magán- és kereskedelmi jogi határozatokat adhatnak közre, illetve elolvashatják a mások praxisában felmerült ügyeket.
Az ítélkezés kritizálása kapcsán a bírák mindig hangsúlyozzák, hogy nagy szükség van rá, azonban annak szakmai jellegűnek kell lennie. A weboldal fórumot biztosít ehhez is, ugyanis az ítéletekről bárki kifejtheti álláspontját és vitatkozhat a többiekkel. Azt, hogy mindez szakmai legyen, az oldal szerkesztői, egyben moderátorai biztosítják.
A pár hónapos honlap máris huszonhét határozatot tartalmaz, legnagyobb számban cégjogi témájút. Az ezzel kapcsolatos hozzászólásokat olvasva egyhangú elismerésben részesült az a cégbírósági végzés, amely megengedte, hogy üzletrész eladását követően egy rövidített szerződési kivonattal igazolják az átruházást, nem kívánta meg az egész szerződés becsatolását.
Nagy könnyebbség lehet ez a kereskedelmi életben egyre gyakrabban előforduló olyan esetekben, amelyekben külföldiek részvételével kötött több száz oldalas idegen nyelvű szerződés egyetlen pontja tartalmazza a cégbíróságot érintő ügyletet, nem kell viszont az egész szöveg hiteles fordítását elkészíteni.
Feltehetően sokak számára ismerős az a per, amelyet egy követeléskezelő cég indított egy autós ellen, aki állításuk szerint tíz alkalommal nem fizetett parkolási díjat. A bíróság nem ítélte meg a díjat, hanem az alperes érveit elfogadva kimondta, hogy az alkalmazott parkolóórák a mérésügyről szóló törvény alapján nem minősülnek hitelesített mérőeszköznek, így a követelés sem érvényesíthető. Aki nem elégszik meg az újságokban eddig olvasható félmondatokkal, az többek között ezt az ítéletet is elolvashatja a www.lexmercatoria.hu oldalon, sőt ahhoz akár hozzá is szólhat.
