Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A közjegyzői kar létszáma kötött, és a közjegyzők kizárólag illetékességi területükön belül járhatnak el. Várható e tekintetben változás?
– Pár évvel ezelőtt olykor még az Európai Unióban sem értették a hazai közjegyzői rendszert, annak működését – szerencsére ez napjainkra megváltozott. A közjegyzői rendszer az unión belül Magyarországon működik a legkoherensebben; tiszta hatósági közjegyzői rendszerről beszélhetünk, amely nem képzelhető el illetékességi területek nélkül. Azon európai országokban, ahol a közjegyzők szerepe másképp alakult, természetesen másképp értelmezik a működési területet. Nálunk lényegében nem peres bírói tisztségről van szó, így adott bírósághoz kell kötődnie; nem véletlen, hogy a közjegyzőkkel kapcsolatban a szervezetre, a személyi kiválasztásra, az eljárásra azon normákat kell alkalmazni, amelyek a bírákra is vonatkoznak. Nem látok változtatási lehetőséget a közokiratok, a közvetlenül végrehajtható okiratok kizárólagos készítése, a különböző tanúsítások terén sem. Amennyiben ezeket más szakma képviselői is lefolytathatnák, akkor ugyanazon elvárásoknak kellene megfelelniük, amelyek jelenleg a közjegyzőkre vonatkoznak. A közjegyzőség elektronikus rendszere háromszázharminc közjegyzői irodát foglal egységbe, komoly anyagi áldozatok révén európai szintű zálogjogi, digitális levéltári és egyéb, a hazai szervezetek közül a legmodernebb, legbiztonságosabb nyilvántartásokat hoztuk létre, az elsők között.
– Ugyanakkor az új szabályozás szerint aláírási címpéldányt immár ügyvédek is készíthetnek...
– Az állam nem versengő szakmákat hozott létre, az emberek alapvetően ügyvédnél kötnek szerződést. Szó sincs arról például, hogy perekben akarnánk képviselni, ez ügyvédi monopólium, és a szakmák elkülönülése jobb megértésüket szolgálja. Ám akadnak olyan viszonyok, esetek, amikor a bizonyítékok rögzítése érdekében inkább közjegyzőhöz vagy közjegyzőhöz is fordulnak az emberek. A közjegyző sosem fogja átvenni az ügyvéd okiratszerkesztő tevékenységét, a folyamatban elsősorban speciális bizalmi, biztonsági elemet jelent. A világért sem kívánunk senkitől semmit elvenni, ám bizonyos területeken a mi technikai felkészültségünk a legmagasabb, például minden közjegyző és közjegyzőhelyettes rendelkezik fokozott biztonságú, minősített aláíró kulccsal. Jövő januártól nem csupán a személyazonosító okmányokból győződünk meg arról, hogy kinek az ügyében járunk el, hanem a személyazonosító okmányok valódiságát online tudjuk lekérdezni az igazságügyi rendszerből. Egyébként az aláírási címpéldány kapcsán megjegyezném, az online ellenőrzéssel ez is egy ellenőrzési pont, egy állomás lehetett volna a fantomcégek elleni harcban. Jelenlegi, új formájában azonban nem igazán értem, hogy miért tartotta fent az Országyűlés mint a bejegyzés alapjául szolgáló okirat kötelező mellékletét.
– A hazai közjegyzőség miben tud segíteni a magyar gazdasági élet szereplőinek?
– Lehetőséget látok abban, hogy a túlterhelt bíróságoktól további nem peres eljárásokat vegyünk át; ehhez természetesen jogpolitikai döntés kell. Például a közjegyző olyan bizonyítékokat tudna rögzíteni, amelyek akár már a per kitűzése időpontjára megsemmisülnek.
– Milyen ügyekre gondol konkrétan?
– Például van egy építkezés, a megfelelő készültségi szintet adott határnapon el kell érni. Vita alakulhat ki a felek között, ám mire kitűzik a pert, elkészül a ház, azaz a késedelmet, a kötbér iránti igényt nem lehet bizonyítani. A tények, az adott állapot közokirati rögzítésével a közjegyzők segíthetik a kirendelt bírósági szakértő munkáját, amikor jóval később, az időben kényszerűen visszahaladva, eleve kedvezőtlenebb pozícióban próbálja rögzíteni a bizonyítékokat. Úgy gondoljuk, a közjegyzők gyorsabban el tudnák intézni a fizetési meghagyásokat – legalábbis az azoknak történő ellentmondásokig, vagyis a perek kialakulásáig –, a jelenlegi harminc nap helyett akár egy hetet is tudnánk vállalni. A gazdasági szereplők a követelések behajtásában segítő, közvetlenül végrehajtható okiratok hasznosságát már rég felismerték, rájöttek, hibás teljesítés esetén nagyon sokat érhet egy akkor és ott felvett, közjegyzői okiratban foglalt tényállás, akaratnyilatkozat.
– A közjegyzőséggel kapcsolatban visszatérő kifogás a magas díj...
– Előrebocsátom, senkit sem akarok megsérteni, ám a közjegyzői díj jóval alacsonyabb például a banki folyósítási díjnál. A közjegyzői díjat 1998 óta nem emelték. Kevés olyan hatósági szolgáltatás van, ahol kilenc éve ugyanazokkal a díjakkal dolgoznak. Szerintem ez a „magas díjra” vonatkozó szemlélet inkább sztereotípiaként kapcsolódik hozzánk, ma már kevés reális alappal. Ha a bírósági illetékeket tekintjük, ahogy azt megtettük a nem peres eljárások ügyintézésének tervezésénél, megállapítható volt, hogy a bírósági illeték mindig magasabb a közjegyzői díjnál.
– Elnök úr, akkor számoljunk...
– Rendben: tízmillió forintos ügyértéknél harmadannyi a közjegyzői díj, mint a bírósági illeték, és a különbség csak nő az ügyérték növekedésével. A bírósági illeték minimum három százalék, a közjegyzői díj pedig a legkisebb ügyértéknél a legmagasabb, két százalék. Mivel degresszív a kulcs és nem lineáris, minél magasabb az ügyérték, annál kevesebb az illeték. Sajnos ránk ragadt, hogy drágák vagyunk, holott tapasztalataim szerint mindenhol többet kérnek el, mint a közjegyzők – azok, akiknek a díját a jogszabály írja elő. Arról nem is szólva, hogy aki a közjegyzői díjat kifizeti, megúszhat egy bírósági peres eljárást, ennek az illetékét, az ügyvédi költséget, a szakértői díjakat, tehát olyan költségeket, amelyek magasabbak a közjegyzői díjnál. Ráadásul nem csupán felolvassuk, hanem meg is értetjük az okiratot, mindkét fél felé jogszolgáltatást végzünk, nem csupán az egyiket képviseljük, miként teszi egy bank jogásza, egy ügyvéd.
– Az elmúlt időszakban az igazságügyi kormányzat határozottan elkötelezte magát a cégeljárások gyorsítása érdekében, ugyanakkor egyes vélemények szerint ez óhatatlanul a biztonság rovására megy. Hogy látja ezt a kérdést?
– Csak üdvözölni lehet, hogy próbáljuk gyorsítani a cégeljárásokat, uniós vállalásaink és elmaradásaink vannak. Ám magam is úgy vélem, a biztonsági elemek kicsit háttérbe szorulhatnak. Természetesen szükség van gyorsításra, és háromórás cégalapításba nem fér bele két jogalkalmazó. Ám aggályos, hogy több biztonsági elem, például az ügyvezetők azonosítása nem kötelező, nem történik meg a hatósági eljárásban. A gyors bejegyzés miatt a formanyomtatványokkal lényegében kiiktatják a cégbírót. A kormányzat részéről óriási a bizalom, hogy ezzel nem fognak visszaélni, mi legfőképp azt szeretnénk, ha senkit nem érne kár.
– A kamara számos észrevételt tett a Polgári törvénykönyv (Ptk.) kodifikálása kapcsán az öröklési joggal, a zálogjoggal kapcsolatban. Elfogadták javaslataikat?
– Számos észrevételünket megfontolták, elfogadták, több kérdés még nyitott. A zálogjogi rendelkezéseket módosító Ptk.-tervezet jelenleg például ellentétes a közjegyzői kar, de megállapíthatjuk, az ügyvédi kar és a pénzintézetek érdekeivel is, s tegyük hozzá, az állampolgároknak sem jobb, ha az egyszerűség a bizonytalanságot szolgálja.
Az öröklési jogban is volna még változtatnivaló, mert a pénzintézetek sokszor nem jutnak hozzá követelésükhöz a túladósodott hagyaték esetén. Látok fantáziát abban is, hogy lehetőséget kapjunk a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartásának vezetésére, ezek az utóbbi években kezdenek nagyobb jelentőséget nyerni, a mi szervezetünk pedig nyitott minden kihívásra. Amennyiben ugyanis nem alakulunk együtt a társadalommal, nagyon hamar túllépnek rajtunk.
