Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elkészült törvényjavaslat szerint öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet a magának, illetve – halála után – a fogyatékossága, egészségi állapota vagy más okból sérült volta, vagy kiskorúsága miatt tartásra szoruló gyermekének nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás fejében örökösévé teszi.
A jogalkotó két ponton is megpróbálja a gyakorlat követelményeihez „csiszolni” a rendelkezéseket. Az egyik változás, hogy öröklési szerződésnek ismeri el az olyan szerződést is, amelyben az örökhagyó kizárólag gondozása fejében teszi örökössé a vele szerződő felet. Az ilyen lehetőség elismerésére azért van szükség, mert anyagilag rá nem szoruló idős vagy beteg személy is gyakran szorul gondozásra, ápolásra, ami adott esetben öröklési szerződés segítségével kielégítően biztosítható. Mivel a gondozás, ápolás egyre nagyobb értékű szolgáltatás, a javaslat okot látott annak kifejezett elismerésére, hogy az örökhagyó gondozása adott esetben önmagában is elismerhető az örökhagyó szerződő partnerének kizárólagos kötelezettségeként – ezzel egyetért egyébként a bírói gyakorlat is.
A másik változtatás annak a gyakorlati igénynek kíván eleget tenni, hogy az örökhagyó ne csak saját eltartása, illetve gondozása fejében köthessen öröklési szerződést, hanem szerződésben halála utánra biztosíthassa tartásra szoruló gyermekének ellátását is.
Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet, és köteles hozzájárulni ahhoz, hogy a vele szerződő fél az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra a telekkönyvben bármikor elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethessen be – mondja ki a javaslat. A változtatás magyarázata: az öröklési szerződésben a tartás vagy gondozás fejében átruházni kívánt ingatlan az örökhagyó szerződő partnerének biztosítéka lehet akkor, ha arra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. Persze erre nincs minden esetben feltétlenül szükség, mert a szerződő partner nagyon sokszor megbízhat az örökhagyó ígéretében vagy egyéb biztosítékot kaphat tőle.
Az elkészült törvényjavaslat fontosnak tartja, hogy változtasson a Ptk. azon korábbi szabályán, miszerint az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A gyakorlatban ezt a szabályt sokszor úgy értelmezték, mint ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés az öröklési szerződés érvényességi kelléke lett volna.
A javaslat ehelyett azzal ruházza fel az örökhagyó szerződő partnerét, hogy bármikor, tehát akár a szerződés megkötésekor, akár – ha ennek szüksége később merül fel – későbbi időpontban élhessen bejegyeztetési jogával.
