Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tervezete beszédes sorrendben sorolja fel az öröklés két jogcímét. Jelenleg ugyanis még a törvényes öröklés rendjét, majd a végintézkedésen alapuló öröklés rendjét tárgyalják a paragrafusok, ám a tervezet ezen „fordít”. Ebben azon jogalkotói szándék fejeződik ki, hogy az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végakarata határozza meg, és csak végintézkedés hiányában vagy annak „hézagaiban” érvényesüljenek a törvényes öröklés szabályai. Az új Ptk. azzal számol, hogy az elkövetkező években – már csak az egyre nagyobb magánvagyonok miatt is – mind többen fognak végrendelkezni.
A tervezet visszatér a „régi”, II. világháború előtti magyar joghoz abban a tekintetben, hogy a házastársak érvényesen nyilváníthatják ki végakaratukat közös írásbeli végrendeletükben, sőt erre lehetőségük lesz az élettársaknak is. Ezt az elképzelést azzal támadták, hogy a felek befolyásolhatják egymást, ám a jogászok úgy látták, ez a probléma felmerülhet a külön okiratba foglalt végrendeletek esetében is. A közös végrendelet hatályát a házassági, illetve a bejegyzett élettársi viszonyon alapuló együttélés tartamára korlátozzák.
Fontos változtatás lenne, hogy öröklési szerződésnek ismernék el az olyan szerződést is, amelyben az örökhagyó kizárólag gondozása fejében teszi örökössé a szerződő felet. (Ismeretes, az örökhagyó az öröklési szerződéssel arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet a magának, illetve – halála után – a fogyatékossága, az egészségi állapota vagy más sérült volta miatt vagy kiskorúsága folytán tartásra szoruló gyermekének nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás fejében örökösévé teszi.)
Az ilyen lehetőség elismerésére azért van szükség, mert anyagilag rá nem szoruló idős vagy beteg személy is gyakran szorul gondozásra és ápolásra, ami adott esetben öröklési szerződés segítségével kielégíthetően biztosítható. Erre a lehetőségre azért van szükség, mert az ápolás és gondozás egyre jelentősebb anyagi értékű szolgáltatás, amelyet a társadalombiztosítás nem tud fedezni.
A másik fontos változtatás annak a gyakorlati igénynek próbál eleget tenni, hogy az örökhagyó ne csak saját eltartása, gondozása fejében köthessen öröklési szerződést, hanem a szerződésben a halálát követően is biztosíthassa tartásra szoruló gyermekének ellátását. (Például ha jómódú idős szülők egy fogyatékos gyermeket nevelnek és aggódnak, hogy haláluk után mi lesz a magát ellátni nem képes utódjukkal.)
