A változtatások tulajdonképpen elkerülhetetlenek: 2000-ben az Európa Tanács értekezletén elfogadott Európai Kisvállalkozói Charta, valamint az Európa Tanács 2006. márciusi ülésén levont konklúziók szerint minden tagállamban az idei év végére egy hétnek elegendőnek kell lennie a cégalapításra. Ráadásul – és ez már bennünket konkrétan érint – a Világbank 2006. szeptemberi jelentése egyenesen kedvezőtlen megállapításokat tartalmaz Magyarországgal kapcsolatban, így nem meglepő, hogy a nemzetközi ranglistán valahol ott vagyunk, ahol – ha másfajta összevetésekben is – a magyar labdarúgó-válogatott, a futottak még kategóriában, a 66. helyen. A megállapítások szerint nálunk indokolatlanul költséges, nehézkes és lassú a cégalapítás.
Mindez igaz akkor is, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) jelentős reformokat vezetett be; tavaly július óta minden gazdasági társaság számára lehetséges a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás elektronikus úton történő lefolytatása, és szintén tavaly júliustól lehetőség van az egyszerűsített cégeljárásra is. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy kkt., bt. és kft. esetében lehetőség van a két munkanap alatt történő bejegyzésre, jelesül akkor, ha a társasági szerződést szerződésminta alkalmazásával készítik el, a jogi képviselő a cégbíróságon előzetesen cégnevet foglalt a bejegyzendő társaság számára, a bejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtja be és a kérelem valamennyi törvényben előírt mellékletét csatolták, valamint az eljárási illetéket előzetesen befizették.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértője, Győri Enikő elmondta lapunknak, hogy a most benyújtott javaslat arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy az egyszerűsített cégeljárás szabályait válasszák. Ennek érdekében rugalmasabbak lesznek a szerződésminták, a bejegyzendő adatokkal összefüggő okiratok jogszerűségi kontrollját a társasági szerződést ellenjegyző jogi képviselő végzi el és igazolja a bejegyzési kérelemben. A cégbíróság a technikai teendőket végzi el, és ebben rendkívül megkönnyítheti dolgát a megfelelő szoftverek alkalmazása. A javaslat szerint 2008 júliusától egyszerűsített cégeljárásban egy munkaóra alatt is megtörténhet a bejegyzés.
A törvényjavaslat arra is módot ad, hogy a társaság alapításával összefüggő feltételek egy helyen teljesíthetők legyenek. Szeptembertől – a tervek szerint – a társasági szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd is jogosult lesz aláírási címpéldány elkészítésére.; ezt jelenleg csak közjegyző készítheti. Arra is lehetőség lenne kft.-k esetében – a cég választásától függően –, hogy a pénzbeli betét befizetésének igazolására ne előzetes banki igazolással kerüljön sor, hanem a társaság javára történő befizetésről az ügyvezető igazgató ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatban adjon számot. Ebben az esetben nincs szükség a cég bejegyzését megelőzően a bankszámla megnyitására, s amennyiben a céget bejegyzik, a bejegyzéstől számított nyolc napon belül kell bankszámlát nyitnia, és azon a pénzbeli letétet elhelyeznie.
Fontos változás, hogy értékesítésre is lehet gazdasági társaságot alapítani, erre egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák lesznek jogosultak. Az ilyen társaság alvó cég, sem adószámmal, sem KSH-jelzőszámmal, bankszámlával nem rendelkezhet, a cégalapítás az eladással fejeződik be, ekkor kezdheti meg működését – mutatott rá Győri Enikő.
Lapunk információi szerint akad olyan, előrehaladott elképzelés, hogy szeptembertől – vagy legkésőbb 2008-tól – ügyvéd és közjegyző is csatlakozhat a személyi okmányok nyilvántartásaihoz, például a személyi igazolványok vagy az útlevelek adatainak ellenőrzése céljából. (Ügyvéd ellenőrizhet, közjegyzőnél ez kötelező.) Ennek megvalósítása természetesen óriási feladatnak ígérkezik, hiszen Magyarországon egyes források szerint tízezer fölött van például az ügyvédek száma.
