Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jogalkotók elsősorban a büntetőbíróságok leterheltségét kívánják enyhíteni – hangsúlyozza Baranyi Róbert ügyvéd. A vagyon elleni, illetve a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények esetében tendenciózusan megfigyelhető volt az elmúlt években, hogy a tett nem okozott nagyobb kárt, komolyabb vagyoni hátrányt, a bíróságok értékes idejéből azonban mégis kellett ezekre szánni. A felesleges leterheltség elkerülése érdekében indokolttá vált a könnyebben és gyorsabban lefolytatható szabálysértési eljárások lehetőségének erősítése.
A kisebb értékre történő elkövetés eddigi tízezer forintos határa húszezer forintra módosulna, ám természetesen továbbra is fennmaradnak az egyéb minősítő tényezők, amelyek miatt – a szabálysértési értékhatárra tekintet nélkül – bűnüggyé válhat a „piti” szabálysértés. Például: az alkalmazott néhány ezer forint kárt okozva meglopja a céget, az ügy mégis büntetőeljárás tárgya lesz, mert a saját cég meglopása minősítő körülmény lehet.
További jelentős változás, hogy büntetnék a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását. Ezen változást az a rendkívül elterjedt játékká vált magyar jelenség indokolja, hogy a hajléktalanszállók lakói iparbáróként cégeket birtokolnak és működtetnek.
Aki közreműködik abban, hogy a gazdálkodó szervezet a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető vagy közhitelű nyilvántartásba olyan személyt jegyezzenek be a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Továbbá: aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
