Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A végelszámolás eredményes lefolytatása érdekében célszerű, hogy a végelszámolást a társaság olyan vezető tisztségviselője vagy tagja végezze, aki a cég tevékenységéről, működéséről megalapozott ismeretekkel, információkkal rendelkezik. Amennyiben a vezető tisztségviselők, tagok között nincs ilyen, a végelszámolással kapcsolatos feladatok teljesítését vállaló, arra alkalmas személy, szakértelemmel rendelkező külső személy vagy szervezet kijelölése jöhet szóba.
Vagyis nem csupán a felszámolók névjegyzékéből lehet végelszámoló szervezetet választani, hanem könyvvizsgáló, adótanácsadó, gazdasági tanácsadó is elvégezheti a feladatokat. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 98. §-a leszögezi, hogy a végelszámolás kezdő időpontjától a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől kezdve a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámoló „egy és oszthatatlan”, a törvény kizárja a több személy, szervezet felbukkanását.
A végelszámoló kezét számos paragrafus köti. Például ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével vagy nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése, a kármentesítés érdekében, vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, a cég vagyonához, a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást kell teljesítenie. Természetesen ehhez a felszámolónak vagy a hitelezőknek keresetlevelet kell benyújtani a bíróságra, és utóbbi hozza meg a döntést, amelyben a végelszámoló díját részben vagy egészben is megvonhatja.
Az összeférhetetlenségi okokat a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (gt.) határozza meg, ám fontos eltérés, hogy bár a végelszámolóra általában vonatkoznak a vezető tisztségviselőkre is érvényes összeférhetetlenségi okok, ám a jog néhány tekintetben mégis felmentést ad. A gt. ugyanis azt mondja ki, hogy a gazdasági társaságnak a megszüntetési eljárás során való törlését követően két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki e törlést megelőző naptári évben a társaságnál vezető tisztségviselő volt.
Ám a jogalkotó ezzel elsősorban a fantomcégeket „vezető üzletembereket” kívánta kiszűrni a gazdasági forgalomból, a gyakorlatban pedig gyakran előfordul, hogy a cégbíróság megszűntnek nyilvánít egy céget, a határozat „nem kereste” jelzéssel visszaérkezik az adott társaság székhelyéről, majd a bíróság által végelszámolóként kirendelt felszámoló szervezet helyszíni eljárása nyomán derül ki csupán: a cég ismeretlen helyen van. Vagyis ilyenkor le kell folytatni a megszűnési eljárást. Ezért az ominózus gt. szakasz tekintetében a jogalkotó a végelszámolónak felmentést adott, rá nem érvényes a kétéves intervallum.
Ha a végelszámoló meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve ha a végelszámolással együtt járó feladatok ellátására más okból képtelenné vált és ennek bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt meg, a cég bármely tagja, részvényese vagy hitelezője a cégbírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a cégbíróság a végelszámoló megválasztása érdekében a legfőbb szerv ülését hívja össze vagy a kérelmezőt erre jogosítsa fel.
