Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felperes cég személygépkocsija megrongálódott egy balesetben, az alperes a károkozó felelősségbiztosítója volt. A felek között vita támadt az összegszerűség kérdésében. Az elsőfokú bíróság a következőket mondta: alaptalan az alperes azon védekezése, hogy a felperes kártérítés címén kizárólag a nettó javítási költségre jogosult. Azon körülmény, hogy a felperes gazdálkodó szervezetként jogosult az általános forgalmi adó visszaigénylésére vagy beszámítására, kizárólag annak elvi lehetőségét biztosítja, hogy kérje az általa javítási költségként kifizetett áfa visszafizetését az adóhatóságtól. Ám az áfa-visszaigénylés elvi lehetősége nem jár azzal a következménnyel, hogy a javítási költség körében kizárólag a nettó – áfa nélkül számított – javítási költséget kellene figyelembe venni – döntött az első fok.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, szerinte az első fokon eljárt bíróság hibázott, amikor a kártérítés összegét bruttó értéken határozta meg. Szerinte a felperes áfa-visszaigénylési jogosultsága egyúttal kötelezettség is. Bár a felperes kára a ténylegesen kifizetett javítási költséggel azonos, azonban e kárának egy része az áfa-visszaigényléssel megtérül. Így a tényleges vagyoni hátrány csak a nettó összegre áll fenn, a bruttó összeg megfizetésével a felperes jogalap nélkül gazdagodna, ami a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 340. § (1) bekezdése tilalmába ütközik.
A másodfokú fórum megalapozottnak találta ezen alperesi érvelést. Kifejtette: nem vitás, hogy a felperes jogosult az áfa-visszaigénylésre, ezt maga közölte az alpereshez tett kárbejelentésén. Ez a tény – az első fok indoklásával ellentétben – nem csupán elvi lehetőséget teremt a felperes számára a javítási költség áfatartalmának visszaigénylésére, hanem azt is jelenti, hogy annak elmulasztása a felperes kárenyhítési kötelezettségének megszegéseként értékelendő, és az ebből származó kár megtérítése nem követelhető az alperestől – döntötte el a vitát a Fővárosi Bíróság.
