Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint a módosítás indoka az uniós csatlakozásnak a büntetőjog-alkotásra gyakorolt hatása, amelynek jele, hogy a Btk. kerettényállásait kitöltő háttérjogszabályokban – a szabályozás legfőbb eszközeiként – megjelennek a közvetlenül alkalmazandó uniós normák, amelyek szintén a változás szükségességét erősítik. A másik indok a gyakorlat során felmerült értelmezési nehézségek feloldása, a büntetőkódex egyszerűbbé, érthetőbbé tétele. Baranyi Róbert ügyvéd szerint az okok közt szerepel a bírói gyakorlat során letisztult kérdések, ellentmondások feloldása.
A gazdasági életben az egyik legnagyobb hatással járó változást azon elképzelés hozza majd, miszerint új tényállásként megalkotják a könyvvizsgálói kötelezettségszegést – mutatott rá az ügyvéd. Ezt az a könyvvizsgáló valósíthatja meg, aki szándékosan, szakmai kötelezettségét megszegve a vizsgált cég vagyoni, pénzügyi helyzetéről megtévesztő összefoglalást készít, és elősegíti olyan adatok napvilágra kerülését, amelyek hamis színben tüntetik fel az adott cég gazdasági helyzetét. A jelenlegi elképzelések szerint eme cselekedet vétség lenne csupán, azaz maximális büntetési tétele nem lehet több két évnél.
Ezeket a változásokat egyértelműen a piaci élet szükségletei indokolják. (A legnagyobb port Magyarországon a Postabank könyvvizsgálóinak ügyében indult eljárások verték fel, itt az első fokon eljárt bíróság a magyar államot és a Deloitte & Touche könyvvizsgáló céget marasztalta el; végleges döntés még nincs – a szerk.) A cégbírósági tapasztalat pedig az, hogy a nem jogkövető magatartást tanúsító könyvvizsgálók bizonyos cégek fantomizálódását elősegítik, nagymértékben növelve ezzel a hivatalos szervek leterheltségét.
A cégeket érintő további jelentős változás lesz a csődbűntettre vonatkozó előírások módosulása, tulajdonképpen egy teljesen új szabályozás lát majd napvilágot. A jogalkotó próbálja szűkebbre szorítani az adósok által elkövethető bűncselekmények körét. Nem biztos – fejtette ki Baranyi Róbert –, hogy ez valódi eredményt hoz majd, hiszen a szükséges változásokat eddig is a kialakult, egységesedő bírói gyakorlat segítette leginkább elő. A csődbűntett átfogó újraalkotása kihatással van a számvitel rendjének megsértése miatt elkövetett cselekményekre is, valamint a csődbűntett normájába építi az eddig önálló életet élő hitelező jogtalan előnyben részesítése elnevezésű törvényi tényállást is.
