Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyot változtatott a jogalkotó: a cégek végelszámolására vonatkozó joganyagot a 2006. július elsején hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény fejezet tárgyalja – szemben a korábbi megoldással, amikor a rendelkezések még a csődtörvényben szerepeltek. A változtatásnak számos indoka volt, és nem az történt, hogy a paragrafusokat csupán „áttolták” az egyik kódexből a másikba.
Az eddig a csődtörvényben szereplő végelszámolási fejezet átkerülésének több oka volt. Először is, végelszámolásnál nem fizetésképtelen a gazdálkodó szervezet, csak elhatározta jogutód nélküli megszűnését, a hitelezők kielégítése mellett. Mivel nincs fizetésképtelenség, ezért az eljárás természete nyilván más, mint például egy felszámolás esetében. Az elmúlt évtizedben ugyanis megfigyelhető volt a két, egymáshoz közel álló jogintézmény esetében, hogy a végelszámolással kapcsolatos szabályok rovására egyre inkább előtérbe kerültek a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályok a korábbi, egységes kódexben.
Ezek egy része persze gondot okozott azoknak, akik lebonyolították, értelmezték a végelszámolási szabályokat, mert a felszámolásra vonatkozó paragrafusok, fogalmazzunk úgy, egyre több nehézséget okozva, teret nyertek, így egységesen kellett újrakezelni a végelszámolás jogi környezetét. További indoka a változtatásoknak, hogy az ily módon „új helyre került” végelszámolás szabályai nem csupán gazdasági társaságokra, hanem cégnek nem minősülő szervezetekre is vonatkoznak. A végelszámolással összefüggő eljárásokban a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság jár el.
Fontos szabály, hogy a végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik. Abban sincs változás, hogy nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben ilyen intézkedés alkalmazására kerülhet sor, avagy más hatósági eljárás van folyamatban a céggel szemben. A végelszámolás befejezésére csak akkor van lehetőség, ha az adott eljárás megszűnt.
Abban nincs sok változás, hogy a cég legfőbb szerve dönt a jogutód nélküli megszűnésről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is.
A 2006. évi V. törvény a korábbinál szigorúbban fogja a végelszámolók kezét. Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével vagy nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése érdekében, avagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához, illetve a károkozás összegének mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.
