Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A költségvetési intézmény meghatalmazta a későbbi felperest, hogy biztosítási érdekeinek képviseletét valamennyi biztosítótársaságnál lássa el. A felperes meghatalmazása kiterjedt a megfelelő biztosítási fedezetek kialakítására vonatkozó összes tárgyalásra, beleértve az esetleges kárrendezéssel kapcsolatos ügyintézést is.
Évekig rendben is mentek a dolgok, jogvita nem merült fel. Majd az intézmény baleset-biztosítási szerződést kívánt kötni munkavállalói javára, ezért közbeszerzési eljárást írt ki, amelynek lebonyolításával régi partnerét, a későbbi felperest bízta meg, aki tartotta a kapcsolatot az intézménnyel és a biztosítókkal. A tendernek, miként általában, lett nyertese, a későbbi alperes, aki ekkor még mit sem sejtett a váratlan fordulatokról. A felperes megbízásának megfelelően levezényelte a folyamatot: létrejött a költségvetési intézmény és az alperes között a keretszerződés a csoportos baleset-biztosításra.
Mi a gond? – kérdezhetné az olvasó. Jelesül az, hogy a felperes szerint nem kapta meg az alkuszi jutalékát az alperestől, erre többször is eredménytelenül szólította fel, majd következett a fizetési meghagyás. Ám az alperes ellenállása miatt rovatunk állandó helyszínén, a tárgyalóteremben találták magukat. Felperes szerint jogosult a jutalékra, hiszen megfogalmazta a pontos biztosítási igényeket, összeállította az információkat, a kérdéseket, azaz minden lényeges dolgot előkészített, majd eredményhirdetés után megkötötte a szerződéseket és ellenőrizte a díjkiegyenlítést.
Alperes szerint mivel közbeszerzési eljárás volt, mindent a költségvetési intézmény határozott meg, és az a körülmény, hogy a felperessel együttműködött a szerződés megszövegezése során, nem tekinthető a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló tevékenységnek. Ezért nincs alkusz, nincs díjazás, hiszen a felperes a megbízó szaktanácsadójaként járhatott el.
Az elsőfokú bíróság fizetésre kötelezte az alperest és megállapította: a felperes hitelt érdemlő módon bizonyította, hogy a költségvetési intézménytől biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó megbízással rendelkezett, amelynek tartama alatt hirdették meg a közbeszerzési eljárást. Tevékenysége megfelelt az 1995. évi XCVI. törvény 32. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási alkusz fogalmának.
Nem értett egyet az alperessel abban, miszerint a közbeszerzési eljárás kizárja, hogy a felperes közreműködéséért jutalékban részesüljön. A költségvetési intézmény a vele megbízási jogviszonyban álló, megfelelő szakértelemmel rendelkező felperest bízta meg az eljárásban való közreműködéssel, a közbeszerzési eljárás tisztasága pedig nem kérdőjelezhető meg, hiszen abban a felperes sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vett részt. Az alperes fellebbezett és változatlanul állította: a jogszabályok változása, a felperes és megbízója szerződései alapján kimondható, hogy a közbeszerzési eljárás megindításakor a felperes nem rendelkezett alkuszi tevékenységre vonatkozó megbízással partnerétől. Ami az egyik legfontosabb kifogás – mutatott rá az alperes –, hogy a közbeszerzési eljárás szabályai a biztosító kiválasztását illetően nem engednek teret közvetítő közreműködésének, és arra sem adnak módot, hogy olyan közvetítőt vonjanak be, aki díjazását a létrejött szerződés után az ajánlattevőtől kapja.
A jogerős döntés a következőt mondta ki: a közintézmény és a felperes között a közbeszerzési eljárás időtartama alatt érvényes biztosításközvetítői szerződés állt fent. Az is helyes álláspont, hogy a felperes alkuszi tevékenységet végzett, amelyet nem érint, hogy a megkötendő biztosítási szerződés tekintetében közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni. A felperes a pályázatot benyújtók kiválasztása kapcsán ugyanolyan alkuszi tevékenységet folytatott, mint ha megbízója közbeszerzési eljárás lefolytatására nem lett volna köteles. Ezt követően újabb kérdést tisztázott a Fővárosi Bíróság. A felperes sem a közintézménnyel szemben, sem a pályázat résztvevőivel szemben nem minősül olyan félnek, akire a közbeszerzési eljárás eredménye az eljárás tárgyát képező szerződés vonatkozásában kihatna, minthogy sem közvetlenül, sem közvetve nem minősül pályázónak. Az pedig, hogy az ily módon közvetített szerződés megkötését követően a nyertes biztosítótársaságtól a felperes alkuszi jutalékra jogosult, szintén nem érinti a közbeszerzési eljárás tisztaságát, különös tekintettel arra, hogy a felperes vélhetően nem csupán az alperessel kötött megállapodást az alkuszként őt megillető díjazásra.
