Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Polgári törvénykönyv szerint közhasznú társaságnál – függetlenül a törzstőkétől és az éves bevételtől – mindig kötelező a felügyelőbizottság létrehozása. Nonprofit közhasznú társaságok esetében azonban csak akkor kötelező a felügyelőbizottság kijelölése, ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot. Utóbbi szabály alól kivételt jelentenek az állam vagy költségvetési szerv alapította nonprofit közhasznú gazdasági társaságok, jellemzően közvagyont működtető társaságok, ahol szintén mindig kötelező az fb létrehozatala.
A felügyelőbizottságot itt is megilletik az „alapjogok”: ellenőriz, tájékoztatást kér, iratokba betekint, tanácskozási joggal bír, összehívhatja a társaság vezető szervét, és amennyiben indokolt, a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez fordulhat. A beszámoltatás körében nagyon fontos intézmény a közhasznúsági jelentés, ez nem más, mint a tevékenységgel, gazdálkodással összefüggő kimutatás, aminek az elkészítése a nonprofit közhasznú gazdasági társaság legfőbb szervének joga és kötelessége.
Változás figyelhető meg a gt. fő szabályaihoz képest, utóbbi szerint a felügyelőbizottság tagjai maguk közül választják meg a testület elnökét. Ugyanakkor az állam legalább többségi befolyása alatt álló nonprofit közhasznú társaság esetében, ha a jegyzett tőke meghaladja a kétszázmillió forintot, az Állami Számvevőszék tesz javaslatot a felügyelőbizottság elnökének személyére. Ehhez azonban szükséges, hogy a nonprofit társaság vezetője megkeresse az állami szervet – utóbbinak hatvan napja van javasolni.
Szintén jelentőséget kap a kétszázmillió forintos limit a vagyonnyilatkozatok megtételében, a nonprofit közhasznú társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd ezt követően kétévente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
