Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az álláskeresési megállapodásra vonatkozó rendelkezések módosulása azt jelenti, hogy a korábbi szabályokhoz képest szigorúbban ítél a jogalkotó. A főszabály szerint az érintett személy elhelyezkedése érdekében változatlanul álláskeresési megállapodást köthet az illetékes állami foglalkoztatási szervvel, és ebben rögzítik az álláskereső jelentkezési gyakoriságát, számba veszik a megteendő lépéseket. A megállapodást kötők közösen határozzák meg a keresett munkahely jellemzőit, a munkába lépés vállalt időpontját.
A törvényhozó januártól részletesebb útmutatást adott abban a tekintetben, hogy kivel kell, illetve lehetséges álláskeresési megállapodást kötni. A szóban forgó „szerződés” nem mechanikus, rutinjellegű, mivel az álláskereső által megfogalmazott elvárások is alakíthatják a munkahely jellemzőit.
Januártól a megállapodást csak azoknak az álláskeresőknek kell megkötniük a helyi munkaügyi kirendeltséggel, akik álláskeresési támogatásban, rendszeres szociális segélyben részesülnek, illetve ha a hivatal úgy ítéli meg, hogy ezzel erősíti az álláskereső együttműködési hajlandóságát. Nem kell a regisztráltak között szerepeltetni majd azokat az álláskeresőket, akik nem vállalják az együttműködést, tehát nekik felróható okból nem fogadják el az állásajánlatokat. Vagyis, aki rendszeres szociális segélyben részesül, az elhelyezkedése érdekében köteles együttműködni az állami foglalkoztatási szervvel.
Az álláskeresőket foglalkoztatók eddig is egységes bér- és járulékkedvezményt vehettek igénybe; az alapelvek természetesen nem változtak, a foglalkoztatási szervezet a munkaadó részére a munkavállaló munkabére ötven–száz százalékáig terjedő mértékű támogatást állapíthat meg – legfeljebb egyéves időtartamra. Hátrányos helyzetű személyek esetében a munkabér és járuléka ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetben hatvan százalékának megfelelő támogatás nyújtható továbbra is a dolgozni vágyók munkaadóinak. Ebben a körben nagyon fontos lehetőség a cégvezetők számára, hogy bizonyos munkaerő-piaci programok esetében a támogatás összege elérheti a száz százalékot. A fenti sorok ismeretében érthető a foglalkoztatásbővítő bértámogatás eddig is tapasztalt nagy népszerűsége.
Természetesen a támogatás megállapításának egyéb feltételei is vannak, ezek közül kiemelendő a munkaadó azon vállalása, hogy a támogatás megállapításának időtartamára és ugyanilyen hosszú plusz időtartamra a támogatásban részesülő munkaviszonyát fenntartja. A paragrafusok szerint a foglalkoztatónak munkaviszony keretében kell alkalmazni – azaz nem lehet szó egy szimpla megbízási szerződésről –, mindezt legalább tizenkét hónapra kell vállalni, a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaviszonya pedig a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntethető meg. A főnöknek arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt, a működési körében felmerülő okból, nem szünteti meg.
