Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az alperes igazolási kérelmében az önhibán kívüli mulasztás okát abban jelölte meg, hogy a jogi képviselő tárgyalásütközés, a tárgyaláson való helyettesítésével megbízott ügyvédjelölt pedig személygépjárművének meghibásodása miatt nem tudott a tárgyaláson megjelenni. Az alperes szerint az igazolási kérelem benyújtása megfelelően történt.
Mindezt elsőfokú bíróság elutasította. Szerinte a kérelem az előírt határidőhöz képest elkésett, továbbá a tárgyalásütközésre való hivatkozás kimentésre nem alkalmas, a megbízott ügyvéd a tárgyaláson meg tudott volna jelenni, így az ügyvédjelölt kimentését a bíróságnak vizsgálnia sem kellett.
Fellebbezés következett – az ügyön sok múlott. Az alperes sérelmezte, hogy a bíróság jogszabálysértően értelmezte az igazolás perjogi intézményének rendeltetését. Eljárása arra enged következtetni, hogy a mulasztás vétlenségének valószínűsítése helyett a mulasztó fél részéről mindenre kiterjedő, teljes körű bizonyítást tartott szükségesnek, így eljárása legfőképpen a Polgári perrendtartásban előírt méltányosságot nélkülözte.
Továbbá: a tárgyalás elmulasztásának vétlenségét a lehetőségekhez mérten alperes valószínűsítette, így a bíróságnak a tárgyalás megismétléséről kellett volna rendelkeznie. Már az igazolási kérelméhez mellékelt ítéletek becsatolása is túlment a valószínűsítés körén, a bíróság azonban az ítéletek keltezéséből is téves következtetést vont le – miszerint az ügyvéd mégiscsak meg tudott volna jelenni –, nem vette ugyanis figyelembe az írásba foglaláshoz szükséges időt.
A másodfokú bíróság megállapította: mivel az ügyvédjelölt az őt foglalkoztató egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda tagjának helyetteseként a bíróság előtt eljárhat, az alperes szerint az adott esetben az igazolási kérelem elbírálása szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy a jogi képviselő mennyiben volt akadályoztatva a tárgyaláson való megjelenésben – és ehhez képest indokolt volt-e az ügyvédjelölt részére a helyettesítési meghatalmazás –, hanem annak, hogy a jogi képviselő helyetteseként eljáró ügyvédjelölt részéről a mulasztás vétlennek tekinthető-e.
Vagyis ha a jogi képviselő helyettest vesz igénybe, az igazolási kérelem elbírálása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a jogi képviselő mennyiben volt akadályoztatva a tárgyaláson való megjelenésben, hanem a helyettesítési meghatalmazott mulasztásának kimentésére felhozott okot kell elbírálni – emelte ki.
Ezért eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor e kimentési ok érdemi vizsgálatát szükségtelennek ítélte. Ráadásul az elmulasztott tárgyalás időpontjának és az alperes által becsatolt ítéletek keltezésének egybevetése alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki a tárgyalásütközés sem. E körülménynek azonban a fentiek szerint nincs jelentősége, mivel az új eljárásban a helyettesítési meghatalmazott mulasztásának vétlenségét kell a bíróságnak vizsgálnia – rendelt el új eljárást a Fővárosi Bíróság.
