Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ami a legjelentősebb változásokat illeti: az elkészült Ptk.-tervezet az élettársak számára előírja a kölcsönös együttműködési és támogatási kötelezettséget, mindez pedig közvetve jelzi, a jogalkotó minden eddiginél jobban elismeri e köteléket, és a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét.
A koncepció szerint a hosszabb időn keresztül fennállott kapcsolat megszűnése után az arra rászoruló élettársnak védettséget kell biztosítani, hiszen a közös háztartás vezetése, a közös gyerek(ek) nevelése befolyásolta munkaerő-piaci pozícióit – tehát leginkább a nőkre nézve kedvező ezen változás –, netán egyenesen volt élettársával, közösen vállalkozott. A tervezet így bővíti az élettársak jogait azon eshetőségre is, amennyiben megszűnne a kapcsolat – ez a törvényben is nevesített tartási és lakáshasználati jogokat jelenti.
Adódik a kérdés, mi is számít hosszabb időn keresztül fennálló élettársi kapcsolatnak. A tervezet szerint a tartási jogot tízévi élettársi együttélés alapozza meg, ám ha a kapcsolatból gyermek született, egyévi együttélés is „elegendő”. Egy évnél kevesebb együtt töltött idő esetében azonban nem beszélhetünk hosszabb élettársi kapcsolatról. Fontos szabály: nem szükséges, hogy a gyermek az élettársi kapcsolat fennállása alatt szülessen, elég, ha a szülők korábban vagy később élettársak voltak.
Hogy az élettársi együttélés a tartás szempontjából mikor tekinthető folyamatosnak, mikor „megszakadtnak”, adott esetben a bíróság dönti el, úgynevezett ténybizonyítás alapján. Utóbbi esetben a következőről van szó: a jövőben az élettársak az önkormányzat jegyzőjétől kérhetik kapcsolatuk regisztrálását; egy személynek ugyanabban az időben csak egy élettársi kapcsolata dokumentálható. (A felek akár közjegyzőhöz is elmehetnek, és közokiratba foglaltathatják kapcsolatukat.) Ami azonban ügydöntő: az élettársi kapcsolat – szemben a házassággal – nem a bejegyzéssel jön létre és nem a törléssel szűnik meg. Vagyis, a tények bizonyítása révén sikerrel lehet állítani, az élettársi kapcsolat már jóval korábban létrejött a regisztráció dátumához képest.
A tartásra az élettárs ugyanúgy jogosult, mint a volt házastárs vagy a külön élő házastárs. Ám abban az esetben, ha az élettárs a tartással saját vagy gyermekének tartását veszélyeztetné, nem kell fizetnie – ez a szabály házastársaknál is így szól. Egyébként a gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség szempontjából sincs alapvető különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e, és a magyar jog az özvegyi nyugdíjat és a lakásszerzési kedvezményeket is mindkét kapcsolat esetében ugyanúgy kezeli.
Ami az élettársak vagyonát illeti: a jelenlegi szabályozás szerint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Eddig sem volt tilos, ám az új törvény kifejezetten rendelkezni fog arról, hogy az élettársak egymással vagyonjogi szerződést köthetnek, amelyet közokiratba kell foglalni.
Fő szabály: együttélésük alatt önálló szerzők, ám egyik szerzése sem hat ki a másikéra, egymás tartozásaiért nem felelnek. Ugyanakkor a kapcsolat megszűnése esetén bármelyik követelheti az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulat megosztását. Ennek meglétét az igénylő félnek kell bizonyítania, miként a külön vagyont is a tulajdonosnak.
A vagyonszaporulatot elsősorban természetben kell kiadni az élettársnak, pénzbeli térítésre csak másodlagosan vagy a felek erre irányuló egyező kérelme esetén kerülhet sor. A lakáshasználatot illetően pedig közokiratban rendezhetik a közösen használt lakás sorsát – ennek előnye, hogy ilyenkor a közjegyző a feleket széleskörűen tájékoztatja jogaikról, kötelezettségeikről. Amennyiben változnak a körülmények, bármelyik fél kérheti a lakáshasználat újrarendezését.
