Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tizennégy szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy összefoglaló módon megpróbáljon egy a gyakorlatban használható kalauzzal szolgálni a hazai és uniós biztosítási tevékenységről. A hosszú évtizedek után, a nyolcvanas évek második felétől ismét kiépülő magyar biztosítási piac fontos eseménye volt a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény elfogadása, amely a korábbi rendeleteket felváltva, azoknál jóval szélesebb körű és elmélyültebb módon rendezte a kérdéseket. Az új biztosítási törvény pedig Magyarország uniós taggá válásának időpontjában lépett hatályba.
A kiadvány minden lehetséges szempontot igyekszik megvizsgálni; sorra veszi a biztosítási rendszer alapintézményeit, elhatárolja egymástól a biztosító részvénytársaságot, szövetkezetet, egyesületet. Magyarország területén azonban nem csak a felsorolt formákban, hanem harmadik országbeli biztosítók magyarországi fióktelepe formájában is működnek ilyen társaságok. E biztosítók hazánkban csak ezen a fióktelepen keresztül végezhetnek biztosítási tevékenységet – a szerzők részletesen ismertetik a vonatkozó szabályokat.
Választ adnak azon kérdésekre is, hogy mi a különbség a biztosításközvetítő és független biztosításközvetítő között, ki az alkusz, a többes ügynök, a vezérügynök, „mi fán terem” a biztosítási szaktanácsadó, és melyek a független biztosításközvetítő által másik tagállamban fióktelep, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység szabályai.
Az alkotás kiemelten foglalkozik az engedélyezés és bejelentés szabályaival. Úgy fogalmaz, kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által folytatott engedélyezési eljárások során egyrészt érvényre jussanak a prudenciális szempontok, másrészt ezek a hatósági eljárások jogszabályszerűen, a garanciák messzemenő figyelembevételével legyenek lefolytatva.
A kiadvány úttörő módon ismerteti a biztosító tulajdonosaira, valamint vezetőire és alkalmazottaira vonatkozó szabályokat. A biztosító ugyanis ügyfelei sokszor évtizedekig tartó megtakarítását kezeli vagy éppen a bekövetkező bajban nyújt szolgáltatást, ebből következően ez az üzletág a bizalomra épül. Ezért a jogalkotó olyan keretrendszert határoz meg, hogy e bizalomba vetett hit ne rendülhessen meg – a részleteket szintén a kiadványból ismerheti meg az olvasó.
