Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Korábban (NAPI Gazdaság, 2006. november 21., 17. oldal) azt néztük meg, hogy a cégvezetők miként szerezhetnek védjegyoltalmat. Ugyanakkor a gazdasági életben szükség lehet a jogok megvédésére is. Annál is inkább, mert a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szerint a védjegyet a lajstromozásától számított öt éven belül használatba kell venni, illetve a használatot nem szabad öt évet meghaladó időtartamra megszüntetni. Amennyiben a kérdéses hatvan hónapon keresztül elmulasztják a védjegy használatát, bárki eljárást indíthat annak megállapítására, hogy megszűnt a védjegyjogosultság. Ezt azért érdemes szem előtt tartani, mert ilyenkor a bizonyítási teher nem az új „kandidátusra” hárul, hanem a korábban jogosultságot nyert természetes vagy jogi személyre. Ugyanakkor – és ez a mérleg másik serpenyője – a jogosultnak számos lehetősége van a bizonyításra: elég például egy üzleti levél, amelyen szerepel az ominózus védjegy.
A felszólalás jogintézménye is azt a törvényhozói szándékot erősíti, hogy a védjegyek tulajdonosai kövessék figyelemmel az újabb bejelentéseket – természetesen elsősorban azokat, amelyekről úgy vélik, sértik jogaikat. Mivel az írásos „felszólalásra” a védjegybejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül van mód, ezért a gazdasági társaságok illetékeseinek érdemes figyelemmel kísérniük a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőt. Ugyanakkor ez elkerülhető, ha védjegyfigyelést kérnek: ez lényegében arról szól, hogy a bejelentések során a Magyar Szabadalmi Hivatal úgynevezett kutatási jelentést készít, amiből fény derül minden védjegyütközésre, és a hivatal az értesítést is elvégzi. A szolgáltatás iránti kérelem naptári hónapokra van meghatározva, maximális ideje egy év lehet, a díj a kérelemben megjelölt időszak minden naptári hónapja után hatezernégyszáz forint – a hivatal egyébként csak a befizetés után foglalkozik a beadvánnyal.
Bár a magyar jog aktív magatartást kér a cégvezetőktől, a bitorlókkal szemben számos fellépési lehetőséget is biztosít. A bíróságtól kérni lehet a jogsértés megállapítását, a további jogsértéstől történő eltiltást, részletes tájékoztatást a jogsértő áru és szolgáltatás eredetéről (utóbbit már magától a bitorlótól). Követelheti, hogy a bitorló adatokat szolgáltasson a vita tárgyát képező áruk, szolgáltatások előállításában, forgalmazásában részt vevő természetes vagy jogi személyekről, sőt információkat követelhet a bitorló üzleti kapcsolatairól is.
A bírósági döntés következtében mód van a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítésére, nyilvános elégtétel adására, illetve a jogsértő áruk kereskedelmi forgalomból történő kivonására. Ami pedig a büntetőjogi vonalat illeti, a Büntető törvénykönyv szerint „aki árut a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelytől a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
