Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A biztosítási intézkedések körén belül vagy pénzkövetelés, vagy meghatározott dolog zárolható, a szabályok azonban nem teljesen azonosak. Ha pénzről van szó, a követelés összegét köteles a végrehajtó részére átadni. Amennyiben ez nem történik meg, jön az érintett bankhoz intézett végrehajtói „felhívás”.
Más eljárást rendelnek a jogszabályok a biztosítási intézkedés során. Az adós továbbra is használhatja a dolgot, ám felmerül a kérdés: mi történik akkor, ha minden mindegy alapon a dologról rendelkezne is.
Ebben az esetben pecsétel és „elzár” a végrehajtó, és amennyiben még ez sem lenne elég, a büntető törvénykönyv ismeri a zártörés törvényi tényállását, és a renitens adós ellen eljárás indítható. Értelemszerűen bonyolultabb a dolog egy külföldi adós esetében, bár az uniós rendeletek módot adnak arra, hogy a biztosítási intézkedések még akkor is kérelmezhetők és megadhatók legyenek egy tagállami bíróság által, ha az ügy érdemére más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal.
Ugyanakkor ez az előírás csak olyan ügyekre érvényes, amikor egy jogi helyzet fenntartása, a jogok védelme indokolt, és ezt egyébként majd az érdemi döntésre jogosult bíróságtól kérik, csupán a kár megelőzése érdekében, technikai ok miatt fordultak más ország igazságszolgáltató fórumához. Fontos feltétel, hogy az intézkedés tárgyának helye a más tagállamban megkeresett bíróság illetékességével összefüggésben van. Az uniós szabályozás egyébként megfigyelhetően abba az irányba mozdult el az elmúlt időszakban, hogy valamely tagállamban megszületett bírói döntés minél erősebb jogosítványokkal bírjon a többi tagállamban.
