Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Aki be akar kerülni a lobbisták nyilvántartásába, számos feltételnek kell megfelelnie, ezek meglétét a Központi Igazságügyi Hivatal ellenőrzi. Mert például megtörténhet, hogy a lobbistával szemben a nyilvántartásba vétel idején még nem állt fent összeférhetetlenségi ok, ám később a helyzet megváltozik. (Az összeférhetetlenségi okokat részletesen kifejtettük korábban, NAPI Gazdaság, 2006. október 5., 16. oldal. – a szerk.) A jogalkotó ezért azt a megoldást választotta, hogy a hivatal akár szúrópróbaszerűen, akár gyanú alapján, akár bejelentésnek köszönhetően megvizsgálja, hogy a nyilvántartásba vett lobbista megfelel-e még a törvényi előírásoknak. A hivatal egyébként a nyilvántartásból törölt adatokat még tíz évig tárolja, és azokat csak ezt követően semmisíti meg véglegesen.
Az ellenőrzés említett szigorúságát támasztja alá, hogy a lobbistának a nyilvántartásba való felvételt követően negyedévente tájékoztatót kell készítenie tevékenységéről, és azt a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig eljuttatnia a nyilvántartást vezető szerv részére. A lobbitevékenységgel érintett közhatalmi szervnek hasonló határidővel kell tájékoztatni a hivatalt arról, hogy mely döntésekkel kapcsolatban mely lobbisták folytattak nála tevékenységet és ennek során mely eszközöket vettek igénybe.
A két tájékoztatót a hivatal harminc napon belül összeveti, egymással eltérő adatok esetén pedig lép, tisztázza a helyzetet. Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyíték az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, szakértői vélemény.
Korábban említettük, hogy akár tízmillió forintos is lehet a bírság, ám ennek kiszámítási módja rendkívül egyedi. A hivatal először az úgynevezett alapbírság összegét határozza meg, amelynek során figyelembe veszi a jogsértés súlyát, időtartamát, a magatartás ismétlődését, az elért vagy elérni kívánt előnyt, majd úgynevezett szorzószámot alkalmaz.
Például ötször szorozza meg az alapbírságot, amennyiben a tevékenység az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntés befolyásolására irányul, és nyilvántartásba vétel nélkül folytatták, de ötös a szorzószám eltiltás hatálya alatt álló, ám magát mégis „üzembe helyező” személy esetében is. A kormány hatáskörébe tartozó nem jogszerű lobbitevékenység esetében négyes a szorzó, kormánytagnál hármas, helyi önkormányzatnál kettes.
Még ezek a szorzószámok is összeadódhatnak – ha több területen is megtörtént a jogsértés –, és jöhet a „halmazati szorzás”. A hivatal még olyan tényeket is értékel, hogy valaki a korábbi munkahelyén próbált törvénysértően lobbizni vagy közeli hozzátartozónál. Ez súlyosító körülmény, magasabb bírságot jelent, mert korrupciós szempontból ezeket az eseteket, élethelyzeteket a társadalomra különösen veszélyes területnek ítéli meg a jogalkotó. A beszedett bírság húsz százaléka egyébként a hivatalt illeti meg, a fennmaradó rész a költségvetésé.
Természetesen lobbista, lobbiszervezet, közhatalmi döntést hozó szerv vagy személy, illetve akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti – mint például a lobbiszervezet megbízóját – bírósághoz fordulhat. Mivel a hivatal Budapesten van, minden ügyben a Fővárosi Ítélőtábla mondja ki a jogerős döntést.
