Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elsőfokú ítélet arra kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizesse meg a felperes által követelt összeget, plusz a kamatokat. A bíróság a következőket állapította meg: a felek megbízási szerződést kötöttek, felperes villanyszerelőket „adott”, alperes óradíjat. Aztán, két villanyszerelő kábelt lopott, és egy, a perben nem álló cég azonnali hatállyal felmondta az alperessel kötött szerződését.
Az alperes ennek következtében a két munkavállaló jogellenes magatartására hivatkozva visszatartott egy részt a felperes díjából, egy rész kifizetését pedig megtagadta. Felperesünk követelte a kiegyenlítetlen vállalkozói díj megfizetését. Alperesünk azt mondta, erről szó sem lehet, vele a lopás miatt bontatott szerződést a perben nem álló üzletfele, ezért beszámítási kifogást terjesztett elő szerződésszegéssel okozott kár jogcímén, a felperes alkalmazottainak károkozása alapján.
Miként az elején utaltunk rá, az elsőfokú bíróság a felperes vállalkozási díj iránti igényét a polgári törvénykönyv (Ptk.) 478. § (1) bekezdése alapján megalapozottnak, az alperes beszámítási kifogását megalapozatlannak találta. A bíróság szerint a Ptk. 277. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak egyértelműek: a felperes szerződésszerűen teljesített, így az alperes nem hivatkozhat arra, hogy kára miatt nem egyenlítette ki a felperes díjkövetelését.
Az alperes természetesen fellebbezett. Álláspontja szerint a szerződést a perben nem álló cég éppen a felperes által biztosított dolgozók jogellenes magatartása miatt bontotta fel. A felperes vitatta, hogy az általa munkaviszonyban foglalkoztatott villanyszerelő szakemberek károkozásáért felelősség terhelné.
A másodfokú fórum a következőképp ítélte meg a helyzetet: a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségét – azáltal, hogy a kért képzettségű dolgozókat a megadott időpontban az alperes rendelkezésére bocsátotta – megfelelően teljesítette, ugyanakkor az alperes a szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes tehát azért nem élhet beszámítási kifogással, mert ebben az összefüggésben nem mutatható ki a felperes szerződésszegése.
Mégis történt egy bűncselekmény, amiből hátránya keletkezett az alperesnek – kiálthat fel az olvasó, miként tette azt az alperes is a tárgyalóteremben. A bíróság szerint valóban vizsgálni kell a felperes kárfelelősségét a Ptk. 348. § (1) bekezdése alapján, hiszen a felperessel munkaviszonyban álló dolgozók, azzal összefüggésben, jogellenesen okoztak kárt.
Ám ennek nem a beszámítási kifogás a módja – mutatott rá a másodfokú fórum. Itt a polgári perrendtartás 164. §. (1) bekezdése szerint az alperest a kár felmerülésének, mértékének és az okozati összefüggésnek a bizonyítása terheli, és csatolnia kell például a perben nem álló céggel kapcsolatos dokumentumokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a felperesi alkalmazottak károkozása miatt kellett valamely követeléséről lemondania. Az alperesnek tehát azt kell bizonyítania a bírósági eljárás szabályai szerint – akár egy újabb perben is –, hogy megrendelőjének azonnali hatályú felmondása a kábellopás miatt történt.
