Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mivel a magyar közélet a korrupciós bűncselekmények tekintetében finoman szólva sem a skandináv modellt, hozzáállást követi, fontos a jogszerű és jogtalan tevékenység között jól látható különbségeket tenni, határvonalakat húzni. A lobbizást a korrupcióval összekeverni éppen annyi, mint a lakásmaffiát összetéveszteni az ingatlanügynökséggel, hiszen a lobbizás nyílt tevékenység, ismert a megbízó, ismert, hogy az érdekkijáró kinek és minek az érdekében dolgozik.
Ennek ellenére a lobbizás és a korrupciós, illetve a Büntető törvénykönyv (Btk.) szóhasználatával élve: a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közötti különbség a lobbitevékenységről szóló törvény hatálybalépése előtt nehezen volt megállapítható, mivel a lobbizást a köznyelv mindenfajta befolyásolásra érti és használja.
Nézzük akkor a különbségeket! A Btk. 250. §-a a hivatalos személy által elkövetett passzív vesztegetést szabályozza, amelynek elkövetési magatartásai a jogtalan előny kérése, a jogtalan előny vagy ennek ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ezt a bűncselekményt csak hivatalos személy, a lobbitörvény szóhasználatával a közhatalmi döntést hozó szerv tagja követheti el, mégpedig akkor, ha a lobbitevékenység során kér vagy elfogad bármilyen előnyt. Figyelem, látszólagos tiltakozás ellenére is megvalósul az elfogadás, ha közben olyan magatartást tanúsít, amely a tiltakozásával ellentétes.
A lobbistára vonatkozó szabályokat pedig precízen körülírja a lobbitörvény: nem adhat, nem ajánlhat fel és nem közvetíthet a közhatalmi döntést hozó szerv vagy annak tagja munkatársa részére semmi előnyt, mert akkor a kisebb büntetés az lesz, hogy legalább egy évre eltiltják a lobbizástól, ezenkívül még vádat is emelnek ellene.
A jogászok, a törvény megalkotói szerint is a lobbitevékenységet nem is a vesztegetéstől, hanem a befolyással való üzérkedéstől a legnehezebb elhatárolni. A lobbista ugyanis arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér és elfogad. Az egyetlen különbség, hogy a lobbizásnál nem jogtalan a kért előny, hanem jogszerű, szerződésből fakadó kötelezettsége a lobbista megbízójának. A sok hasonlóság miatt a lobbizást tréfásan „befolyással ügyeskedésnek” is szokták nevezni.
Összességében azonban megállapítható: a közélet tisztaságának védelmét szolgáló büntetőjogi tényállások kiegészítik a lobbitevékenységről szóló törvény szankciórendszerét, ugyanis több olyan rendelkezés is található a törvényben, amelyek megsértése nemcsak a lobbitörvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását idézi elő, hanem büntetőeljárás megindítását is.
A lobbitörvény egyébként a feljelentés elmulasztása esetére is ad „eligazítást”. A Btk. szerint a vesztegetés feljelentése elmulasztásának vétségét követi el az a hivatalos személy, aki e minőségben hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést követtek el, és erről a hatóságnak nem tesz feljelentést, mihelyt teheti. Ezt a bűncselekményt a lobbitörvény alkalmazása során az a hivatalos személy követi el, aki tudomást szerzett arról, hogy egy másik hivatalos személy, a közhatalmi döntést hozó szerv tagja vesztegetés bűntettét követte el, és nem tesz feljelentést.
