Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szellemi tulajdon oltalmának két formája – a szerzői jog és az iparjogvédelem – a polgári jog speciális területét alkotja. Míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban a művészeti, tudományos munkák tartoznak, addig az iparjogvédelem a műszaki megoldások, formai kialakítások és az áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas megjelölések oltalmát szolgálja. (Jelen sorozatunkban nem érintjük a szerzői jogi kérdéseket – a szerk.)
Az iparjogvédelem köre a szabadalomra, a használatiminta-oltalomra, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára, a formatervezési minta oltalmára, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmára terjed ki. Ezen oltalmi formák közül viszonylag kevésbé ismert és ritkábban használt a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának, továbbá a földrajzi árujelzőként használható földrajzi jelzésnek és eredetmegjelölésnek az oltalma.
Jakab Judit, az S. B. G. & K. Szabadalmi Ügyvivői Iroda szakértője szerint az első lépés mindenképpen az lehet, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (MSZH) érdeklődünk: találmányunk valóban új-e. A jog szerint – most csak a szabadalomról beszélünk – szabadalmi oltalmat kaphat az a találmány, amelyik új, feltalálói tevékenységen alapszik és iparilag alkalmazható. Ezen követelmények az iparban használható, tényleges alkotói tevékenységen alapuló, kreatív hozzájárulást teszik a szabdalom megszerzésének feltételévé.
Az újdonság nagyon szigorú feltétele szerint a feltaláló csak akkor kaphat kizárólagos jogot a találmányára, ha ugyanazt a találmányt még senki, soha, sehol nem írta le, nem ismertette, nem hozta nyilvánosságra. Ellenkező esetben a találmány már közkincsnek minősül, amit bárki szabadon gyárthat, használhat. A szabadalom megszerzésének további feltétele, hogy a feltaláló ismertesse a megoldást, azaz írja le találmányát olyan módon, hogy a leírás alapján azt a szakember meg tudja valósítani.
A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában kereshetünk interneten és személyesen is. Célszerű, ha a feltaláló széles körű keresést indít annak érdekében, hogy pontos képet kapjon a hasonló területeken már oltalmat nyert szabadalmakról. Sőt – emelte ki az ügyvivő –, már módunkban áll az európai szabadalmi, illetve az észak-amerikai szabadalmi adatbázisokban való barangolás is.
A bejelentést követően a MSZH úgynevezett szakaszos vizsgálatot folytat le, az első szakaszban először az alakiság követelményeinek történő megfelelést vizsgálja, ha ez rendben van, elvégzi az újdonságkutatást, és tizennyolc hónap elteltével közzéteszi a bejelentést. A bejelentést a nyilvánosságra kerülésig, a közzétételig titokban kezelik, azt bárki megtekintheti, ezzel lezárul az eljárás első szakasza. Az ismeretek, eredmények birtokában a bejelentő határozhat, hogy lát-e reális esélyt az oltalom megszerzésére, így kéri-e az eljárás második szakaszának lefolytatását vagy sem. A második szakasz is legalább másfél évig tart, és ennek keretén belül kerül sor a szabadalmazás érdemi feltételeinek vizsgálatára, a szabadalom engedélyezésére vagy a bejelentés elutasítására.
