Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legfrissebb eset az Erzsébet híd pesti hídfőjénél történt barikádépítés okozta kár jogi megítélése. A dolog természetéből fakadóan az érintettek nem kívántak névvel szerepelni, ezért említésük nélkül a következő tényeket rögzítjük: a híd pesti lábától nem messze építkezés folyt, és a kivitelező cég az ott tárolt értékek megóvása érdekében szerződést kötött egy vagyonvédelmi vállalkozással. Ám október 23-án már látszott, a vagyonőrök jobban teszik – erre kaptak utasítást az őrző-védő cég vezetőitől, akik az építtetővel is egyeztettek –, ha saját biztonságuk érdekében nem szállnak szembe a tömeggel, hanem leveszik a felsőruházatukat és megpróbálnak elvegyülni, ott maradni, figyelni. A kár igen jelentős, mindkét cég rendelkezik biztosítással, ám lényegében vis maiorról van szó.
Mit vizsgál ezekben az esetekben a biztosító? – tettük fel a kérdést a Magyar Biztosítók Szövetsége szakértőjének. Flachner Tamás emlékeztetett arra, hogy akár az MTV-székház esetében, akár a felgyújtott autóknál, a hazai biztosítók méltányosságból, hosszú távú üzletpolitikai szempontok figyelembevételével fizettek. A biztosítási jogszabályok, a szerződések záradékai ugyanis kimondják: a történtekhez hasonló zavargások – vagy terrorizmus, háború – által okozott elháríthatatlan károkra nem vonatkozik a vagyonbiztosítás. A nemzetközi gyakorlat ugyanez – mutatott rá.
A barikádügyben két változat lehetséges. Az első szerint az érintett cég rendelkezik úgynevezett direkt biztosítással, például az építkezés vagyontárgyai nevesítve vannak oly módon, hogy ötvenmillió forint értékű ilyen és ilyen gyártmányú ajtók, egy daru, egy betonkeverő. Az építtető számára ez a simább ügy. Az indirekt biztosítás esetében ugyanis beköszön az említett, elháríthatatlan eseményekre vonatkozó klauzula, és a biztosító nem kötelezhető a kár megtérítésére.
A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke, Kaló József szerint az említett építkezés esetében a biztonsági őrt olyan súlyosan megfenyegették, hogy az elhurcolt vagyontárgyak esetében akár rablásról is beszélhetnénk, ennek megállapításához természetesen rendőrségi feljelentés, majd jogerős ítélet szükségeltetik, azaz évekig eltarthat az eset tisztázása, amelynek bonyolultságát jelzi, hogy csakis hármas együttműködésben – építtető, őrző-védő, biztosító – oldható meg. Hiszen az egész olyan, mint amikor az építkezésen a daruba belecsap a villám, jogilag nincs felelős, senkinek nem róható olyasmi fel, hogy az adott esetben nem úgy járt el, ahogy elvárható.
Ami az együttműködést illeti, egészen biztos, hogy szükség is lesz rá. Az ismert események után – és erre már volt példa például az MTV-székház esetében is – a biztosítók nem ragaszkodtak szigorúan a szerződés minden betűjéhez, a kontraktus alapján ugyanis – ahol nincs hatályos, direkt szerződés – nincs bíróság, amely fizetési kötelezettséget állapítana meg számukra. Itt már üzletpolitikai kérdések jöhetnek számításba, amikor is megtörténhet, hogy nem fizet a biztosító, ám a cég például ezért felmondja a szerződést. Mindenki eldöntheti, hosszú távon milyen hozzáállás éri meg neki jobban.
