Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel, és nem csupán egy büntetőeljárás terheltjével szemben alkalmazható, hanem bárkivel. A sorozat első részében (NAPI Gazdaság, 2006. október 12., 16. oldal) részletesen foglalkoztunk a lefoglalás intézményével, ám a zár alá vétel annyiban mégis más, hogy sem a vagyontárgy birtoklásában, sem a használatában nincs korlátozás.
Papp Gábor büntetőügyvéd szerint zár alá vétel tárgya az a vagyontárgy lehet, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, valamint amelyet a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett. Továbbá az is, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett. És: zár alá vehető az is, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak. Vagyis, a rendelkezésekből látszik, hogy a zár alá vett vagyon, vagyontárgy nem minden esetben van közvetlen összefüggésben a bűncselekménnyel.
Miként azt fent említettük, a zár alá vétel nem jelenti a dolog lefoglalását, a birtokállapot megváltoztatását, ezért a zár alá vételt a vagyonra vonatkozó közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzéssel foganatosítják. Lakás esetében ezt az ingatlan-nyilvántartásban, gépkocsi esetén a rendőrségi nyilvántartásban jelzik.
A zár alá vételt a bíróság rendelheti el, és az érintett bármely személy vagy képviselője az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben – lehet akár „csak” első fokú az ítélet, nem kell megvárni a jogerős döntést – vitathatja az intézkedést. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Hasonlóan három nap a határidő, ha kézbesítették a határozatot.
A zár alá vételt a bíróság akkor oldja fel, ha megszűnt az elrendelésének oka, vagy a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték. Feloldja akkor is, ha az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetőleg a polgári jogi igényt elutasították. Továbbá akkor, ha a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást.
Fontos rendelkezések – mutatott rá az ügyvéd –, hogy a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utalása esetén amennyiben az ügyész, illetőleg a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette, szintén életbe lép a feloldás. És még egy regula: a vádirat benyújtásáig az ügyésznek is lehetősége van erre a lépésre.
