Az ipari parkokról szóló, 2000 végén elfogadott CXXXIV. törvény megalkotása adta meg a kezdőlökést az erdélyi ipari övezetek kialakításához. A romániai jogszabály - a magyarországihoz hasonlóan - meghatározza az ipari park fogalmát, a cím elnyerésének feltételeit, valamint hogy milyen kedvezmények illetik meg a betelepülőket. A park működtetését a törvény gazdasági társaság meglétéhez köti. Az erdélyi ipari parkokat a városok önkormányzatai egyedül vagy cégekkel közösen alakítják ki.
A térség azonban jórészt tőkeszegény, ezért szinte mindenhol csak PHARE-támogatásból tudták elindítani a fejlesztéseket. Az önkormányzatok leginkább a nagyarányú munkanélküliség orvoslása és a régi iparterületek reorganizációja végett alakítanak ki parkokat. Ezt a leggyakrabban zöldmezős beruházásként teszik. Az iparterületek fejlesztése ma még a legtöbb helyen a tervek elkészítésénél tart, néhány parknak azonban már van betelepülője: ezek gyakran multinacionális, illetve külföldi tulajdonú cégek. A vállalkozások bérlik telephelyüket, mivel a román törvények nem teszik lehetővé számukra a földterület megvásárlását.
Szatmárnémeti önkormányzata a csaknem 70 hektáros iparterület infrastruktúrájának fejlesztésére négymillió euró támogatást nyert el - mondta lapunknak Ilyés Gyula alpolgármester. Az önkormányzat a PHARE-támogatás mellett 1,3 millió euró vissza nem térítendő állami juttatást is kapott, ezt további 1-1,2 millió euró értékű saját forrás egészíti ki. A kivitelezési tervek már elkészültek. Az infrastruktúra kiépítése tavasszal kezdődik, s várhatóan egy évig tart. Az első cégek 2002 őszén költözhetnek be. A várostól mindössze öt kilométerre, Szatmárnémeti és a magyarországi Csengersima között található Vetésen szintén alakult egy ipari park. A Holrom Romania nevű cég 5,5 millió márka beruházással létesít parkot a község egy régi állattenyésztő telepén. A céget 2001-ben, 100 ezer márka alaptőkével alapította két holland vállalat, a Holrom Nederland és a Gelderia, 50-50 százalékos részesedéssel. A Holrom a felszámolt sertéshizlaldát, egy 220 ezer négyzetméteres földterületet, 5500 négyzetméter összterületű csarnokot és más melléképületeket vásárolt. A beruházó felújítja az ingatlanokat és kiépíti a szükséges infrastruktúrát, majd bérbe adja a létesítményt
A Temes megyei és a temesvári önkormányzat közösen épít ipari parkot, amelyben - a temesvári egyetemmel együttműködve - egy technológiai központot is működtetnének. Az összesen 5,2 millió euró költségvetésű park felépítését 3,5 millió euró PHARE-pénzből, 1,2 millió euró állami és mintegy félmillió euró saját forrásból akarják megoldani - tudtuk meg Constantin Ostaficiuctól, a Temes megyei önkormányzat alelnökétől. A városi és a megyei önkormányzat tulajdonában lévő területeken 20-25 hektáron alakítják ki a parkot, zöldmezős beruházásként. A tulajdonosok a kisebb helyi vállalatokon kívül már több multinacionális céggel is tárgyaltak a betelepülésről. Érdeklődik az IBM, a Philips, valamint a bútorgyártással foglalkozó olasz Industrial Maurizio Peruzzo (IMP) is. Temesvár délnyugati külterületén, Freidorfban a városi önkormányzat zöldmezős területen már működtet egy parkot. A létesítményt PHARE-támogatással, 6 millió euróért közművesítették. Az iparterület kialakítását 60,5 hektáron kezdte meg a helyhatóság 1999-ben. Két cég működik a parkban, új betelepülő a multinacionális Continental AG-hoz tartozó ContiTech vállalat. Az autóipari beszállító Temesváron zöldmezős beruházásként már eddig is működtetett egy gyárat, ottani üzemében 1200 főt foglalkoztat. Az új gyárban elsősorban a General Motorsnak és a BMW-nek gyártanak majd biztonsági öveket. A cég névleges összegért, évi 700 euróért bérel egy kéthektáros területet a parkban. A tervek szerint két gyártócsarnokot építenek, hat-hat millió euróért. Az egyik az idén, a másik pedig 2003-ban készül el. Az üzemekben összesen 200 főt foglalkoztatnak majd.
Továbbra sincs megállapodás a marosvásárhelyi önkormányzat és a Maros megyei tanács vezetői között arról, hogy hol hozzák létre a térség első ipari parkját. Az önkormányzat a 120 hektár területű, a második világháború idején épített „régi” repülőtéren képzeli azt el. A repülőtér összes területéből 60-80 hektáron alakítanák ki az ipari ingatlant, a fejlesztések finanszírozásához befektetőket is bevonnának. A megyei önkormányzat viszont 1998 óta készíti elő egy Marosvásárhelytől 11-15 kilométerre, Nyárádtő és Vidrátszeg között található ingatlanon a vámszabad terület, majd ipari park létrehozását. A park kialakításának ötletét az itt harminc éve üzemelő repülőtér gazdaságosabb működtetése adta. Az építési tervek már elkészültek. A jelenlegi árak alapján az építés 400-500 milliárd lejt (14-17 millió dollárt) igényelne. Ennek előteremtése érdekében PHARE-forrásokra is pályáznak. A terület Nyárádtő tulajdonában van. Az első ütemben 40 hektárt fejlesztenének fel.
Kolozsvár ipari parkját négymillió euró PHARE-támogatásból kezdik kialakítani. A parkot a Tetarom Rt. működteti, ennek 75 százalékos többségi birtokosa a Kolozs megyei önkormányzat. A társaság többi tulajdonosai a megye nagyobb városainak tanácsai. Először egy adminisztratív épületet és egy 2500 négyzetméteres csarnokot létesítenek - nyilatkozta Kerekes Sándor, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke a Krónika című erdélyi lapnak. Az építtető céget versenytárgyaláson választják ki. Az épületeknek 18 hónap alatt kell elkészülniük. A parkba elsősorban információtechnológiai cégek betelepülését várják.
A székelyudvarhelyi önkormányzat a térség zöldmezős ipari parkjainak létrehozására és tervezésére PHARE-segítséggel nyitott fejlesztési irodát. Székelyudvarhely 55 hektáron két ipartelepet létesítene. Egy másik tervező Nagyvárad, ahol román, magyar és német együttműködésben egy 30 hektáros park építését tervezik élelmiszer-ipari, logisztikai és kereskedelemi vállalkozások számára. Az aradi önkormányzat egy 150 hektáros területet jelölt ki ipari park létesítésére. Eddig három külföldi tulajdonú cég települt be erre a területre, ahol összesen 14 hektárt bérelnek: az autóvillamossági termékeket gyártó angol Lucas, az elektronikai alkatrészeket előállító svájci Eastern Technology és az olasz NDP, amely egy 13 ezer négyzetméteres raktárcsarnokot épített. Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy 30-60 hektár területű parkot létesítene, részben régi ipartelepein.
D. E. L.
Domokos Erika