Magyarországon befejezéséhez közeledik az ipari parkok mennyiségi fejlesztésének szakasza, így a jövőben egyre inkább a minőségi szempontoknak kell előtérbe kerülniük - állapította meg a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tanulmánya, amely a Gazdasági Minisztérium megbízásából felmérte az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézményi és informatikai feltételeket. A már működő ipari parkokban csaknem 1500 vállalat tevékenykedik, amelyek összesen 110 ezer dolgozót foglalkoztatnak. E cégek 1997 és 2000 között mintegy 660 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A 133 ipari park címet elnyert szervezet behálózza az egész országot, gyakorlatilag minden valamilyen gazdasági vagy térségi szerepkörrel bíró településen van már ilyen intézmény.
A tanulmány másik fontos konklúziója, hogy az ipari parkokban egyelőre kevés a k+f tevékenységet is folytató vállalkozás. A MISZ által folytatott felmérés adatai szerint csupán minden ötödik parkba települt be olyan vállalkozás, amely érdemi k+f tevékenységet is folytat, és hasonlóan alacsony a logisztikai központtal is rendelkező cégek aránya. A parkok háromnegyede a közeljövőben tervezi vállalkozói inkubátorház építését, minden második gondolt már logisztikai központ kialakítására is. Ezenkívül azonban a parkok többsége nem tervez más, innovációs célú beruházást: se technológiai központ, se az eredmény hasznosításához kapcsolódó innovációs központ kialakítását.
Ráadásul az ipari parkok intézményi kapcsolatrendszere igen alulfejlett: a parkok kétharmada nem tart semmilyen kapcsolatot kutatóintézetekkel, kockázati tőketársaságokkal. Alacsony fokú az ipari parkok egymással való kapcsolata is. A parkok 44,4 százaléka valósított meg valamilyen innovációt az elmúlt három évben, egyharmaduk pedig a következő három évre tervez ilyen célú a fejlesztést - állapította meg a MISZ.
D. L.
Domokos László